Az Egyesült Államok visszavonta Kínának tett meghívását, miután Peking fegyverkezésbe kezdett a Dél-kínai-tengeren. A tengerészeti hadgyakorlat visszamondását a kínai kormány bírálta nem építő jellege miatt – írja a Reuters.
A Pentagon szóvivője elmondta, hogy a 2018-as RIMPAC gyakorlat lemondásával a kínai kormány haderőt bővítő magatartására reagálnak. További lépésekről egyelőre nem volt szó, azonban hangsúlyozták: erős bizonyítékaik vannak rá, hogy Kína hajók elleni rakétákat, föld levegő rakétákat és a navigációs rendszerek zavarására alkalmas berendezéseket is küldött a Spartly-szigetekhez.
A kínai vezetés szerint csupán önvédelemről van szó, amely volumenében jelentősen kisebb, mint amelyet az USA hajtott végre Hawaii és Guam partjainál. Hozzátették: remélik, hogy Washington változtat nem építő jellegű viselkedésén.
A május közepén készült műhold felvételek alapján Kína teherautókkal szállítható rakéta-rendszereket, valamint hadi repülőt is szállíttatott az egyik szigethez, a napokban készült fotók szerint pedig még mindig ott állomásoznak, így akár még mindig ott lehetnek – mondta Greg Poling stratégiai szakértő.
A tengeri védelem legnagyobb hadgyakorlata
A RIMPAC a világ legnagyobb nemzetközi hadgyakorlata, amelyet kétévente tartanak június-július tájékán, rendszerint a Hawaii közelében. Az eseményt az Amerikai Egyesült Államok szervezi, az öthetes gyakorlaton mintegy 22 ország vesz részt.
Az elpróbált műveletek között központi helyet foglal el az, hogy beavatkozás közben egyes nemzetek összekötői más országok hajóira lépve segítenek összehangolni a haderők tevékenységét. Rakétaműveletek, kalózellenes fellépés, katasztrófavédelmi feladatok és tengeralattjáró-manőverek is részét képezik a gyakorlatnak.
|
Ennyit a barátkozásról? Megint Észak-Koreával kekeckedik Trump Most Kínának adták parancsba, hogy az észak-koreai találkozó előtt erősítsék meg a határvédelmet. Tovább >>> |
Kína először 2012-ben vett részt a gyakorlaton, az akkori döntésről is már megoszlottak a vélemények. A pártolók szerint a közös gyakorlat építő jellegű lehet az amerikai-kínai kapcsolatok terén, az ellenzők ugyanakkor attól tartottak, mindez leginkább Kínának kedvező, mert révén megerősítheti saját haditengerészetét, és új ismereteket szerezhet az amerikai és azokkal szövetséges erőkről – írta korábbi cikkében a HVG.
Titokban fegyverkezik Kína?
A korábbi amerikai elnök, Barack Obama alatt dolgozó védelmi szakértő szerint a döntésnek nagyrészt szimbolikus jelentősége van, amely rámutat, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok egyre intenzívebb verseny felé mutatnak, amiért a Pentagon csökkentené a katonai együttműködést a továbbiakban.
A két hatalom viszonya egyébként is ellentmondásos: Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is dicsérte a pekingi vezetést, amiért nyomást gyakorolt Észak-Koreára, még a kereskedelmi háború árnyékában is, a hónap elején ugyanakkor bírálták a haderő növelési akciókat a Dél-kínai-tengeren, amiért cserébe rövid és hosszú távú következményekre is számíthat Kína.
A Pentagon tisztviselői már korábban bírálták, hogy Peking nem volt elég „őszinte” a területen végbe vitt gyors fegyverkezéssel kapcsolatban, ami feltételezhetően hírszerzési célokat is szolgál. Kína szerint mindez a hidegháborúhoz hasonló gyanakvás csupán: a kiküldött hadieszközök volumene normális, nincs szó militarizációról.
|
Trump mégsem tett le a háborúról: bevitt egy újabb ütést Néhány napig úgy tűnt, elkerüli a kereskedelmi háborút az Egyesült Államok és Kína, de hamar halványulni kezdett a remény: Trump elnök elégedetlen a tárgyalásokkal, és miközben folyik az egyeztetés, újabb intézkedést jelentett be, ami fájdalmat okozna az ázsiai cégeknek. Bár nem nagyon kérte senki, elkezdi megvédeni az autóipart is. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Ismét közelíti a 80 dollárt a Brent ára. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
