|
| Recep Tayyip Erdogan elnök támogatói török zászlókat lengetnek az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án. A török hadsereg egy része július 15-én megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendőrséggel Ankarában és Isztambulban. A Recep Tayyip Erdogan elnök ellen lázadó katonák államcsínykísérletét meghiúsították. Az összecsapásokban több mint 200 ember életét vesztette. (MTI/EPA/Marius Becker) |
Őrizetbe vettek újabb 8 katonát és 26 csendőrt a hatóságok Törökországban a július 15-ei puccskísérletet követő kormányzati fellépés keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Az előállítottak a gyanú szerint tagjai az összeesküvésért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának. Gülen, aki Recep Tayyip Erdogan török elnök egykori szövetségeséből lett később ádáz ellenfele, tagadja, hogy köze lenne a történtekhez. A mozgalmat Törökország FETÖ rövidítéssel terrorszervezetként tartja nyilván. A hivatalos török álláspont értelmében a gülenisták hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.
A hatalomátvételi incidens után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be és széleskörű tisztogatás kezdődött, amely a haderőn túl kiemelten érinti a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát. Egy törvényerejű rendelet értelmében az őrizetbe vétel lehetséges időtartamát 4 napról 30 napra hosszabbították meg.
Az Anadolu december közepi összesítése alapján öt hónap alatt több mint 100 ezer emberrel szemben indítottak eljárást Törökországban, közülük legalább 40 ezret letartóztattak, beleértve 6341 katonát, köztük 168 tábornokot.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
