Hamarosan szavaznak az Európai Parlamentben egy átfogó előterjesztésről, amely leltárba veszi az elmúlt négy év magyarországi történéseit. Az látszik belőle, hogy még rosszabb lett Magyarország megítélése - írta a Népszava.
Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket – szögezi le az Európai Parlament (EP) egy friss jelentéstervezete. 2018 szeptemberében ugyanezt tartalmazta a Judith Sargentini által készített, és az EP kétharmados többsége által jóváhagyott vélemény. A szakbizottsági szavazás előtt álló mostani határozati javaslat szerint a helyzet annyiban változott azóta, hogy a különféle uniós eljárások és lépések ellenére a magyar kormány fokozni tudta erőfeszítéseit az alapértékek aláásására - emelte ki a lap.
A képviselők ezért ismét arra készülnek, hogy felszólítsák a többi közösségi intézményt: vessenek véget az uniós normák elleni támadásoknak, és addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, és amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat.
A négy évvel ezelőtt elfogadott Sargentini-jelentés elindította a hetes cikkelyes eljárást, amelynek célja annak megállapítása, hogy valóban sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon.
A portál emlékeztet: főként nemzetközi és európai intézmények beszámolóira, döntéseire hivatkozva véleményezik az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tudományos, az egyesülési és a vallásszabadságot, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a kisebbségek, a migránsok és menedékkérők jogait, valamint a gazdasági és szociális jogokat. Megállapításaik támaszkodnak a parlament tavaly őszi budapesti látogatásának a tapasztalataira is.
A képviselők elé kerülő szöveg hosszan sorolja a 2018 óta hozott aggályos kormányzati és parlamenti döntéseket a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen.
Szóba hozza egyebek mellett a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését.
Megemlíti a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítását, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomást, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező véleményeket és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetését.
Az előterjesztésről várhatóan július 13-án vagy 14-én szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. A jelentés szeptemberben kerülhet a plenáris ülés elé.
Varga Judit igazságügyi miniszter így reagált erre közösségi oldalán:
"Tavares után Sargentini. Sargentini után Gwendoline Delbos-Corfield vette át a jogállamisági rendőr szerepét az Európai Parlamentben. Közben eltelt több mint tíz év és ugyan az a nóta… Az EP több mint tíz éve képtelen jogilag alátámasztani az ideológiai vádjait. Kíváncsian várjuk, hogy ki jön majd Gwendoline Delbos-Corfield után és hogy hány évtizedig kap még fizetést sok EP-bürokrata Magyarország jogállamisági vegzálásáért..."
Kölcsönös pozitív értékelés. 
