Törökország számára lehetetlen, hogy leállítsa olaj- és földgáz vásárlásait Iránból, dacára az amerikai szankciók fenyegetésének - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan újságíróknak nyilatkozva az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakáról hazafelé tartva elnöki gépén.
Az elnök elmondta, hogy Törökország nem tart az esetleges amerikai büntetőintézkedésektől Iránnal fenntartott kereskedelmi kapcsolatai miatt. Hangsúlyozta: Ankara nem kívánja felfüggeszteni együttműködését Teheránnal. A Sabah úgy tudja, Irán tavaly 25 millió tonna olajat adott el Törökországnak.
Washington áprilisban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az iráni olaj vásárlási engedélyét annak a nyolc országnak - Kínának, Indiának, Olaszországnak, Görögországnak, Japánnak, Dél-Koreának, Tajvannak és Törökországnak -, amelyek addig importálhattak kőolajat Irántól a tavaly novemberben hozott amerikai szankciók ellenére. A török elnök egyben szót ejtett az Északkelet-Szíriában az Egyesült Államokkal közösen tervezett biztonsági övezetről is. Mint mondta, az erőfeszítések folytatódnak, de Törökország már megtette a szükséges előkészületeket a kérdéses határszakasza mentén.
A két NATO-szövetséges közös légi- és szárazföldi járőrtevékenységet folytat a térségben, de Ankara úgy véli, Washington halogatja a folyamatot, amelynek célja a kurd erők eltávolítása a térségből, s azzal fenyeget, hogy megvalósítja terveit egy saját hadműveletre vonatkozóan az Eufrátesz folyótól keletre.
Az Egyesült Államok az utóbbi években - Törökország folyamatos neheztelése ellenére - fegyverekkel látta el Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre fekvő területeken a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát. Washington arra hivatkozott, hogy a szíriai kurdok a leghatékonyabb partnerei az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban. Ezzel szemben Ankara úgy tartja, hogy az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent számára, mert szerinte az a törökországi kurd szakadár terrorszervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt szövetségese.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
