Az ipari export volumene 4,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 34 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 3,6 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 7,2 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 2,6, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Hasított a feldolgozóipar
Az iparon belül a jelentős súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,9, a csekély súlyú bányászaté 17,1 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,4 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben 0,9 és 21 százalék közötti mértékben nőtt, és csak háromban csökkent a volumen az előző év azonos hónapjához képest. Ezzel a májusi növekedés után a feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 1,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti jármű alkatrészeinek termelése 0,9 százalékkal emelkedett, a közúti gépjármű gyártásáé 4,1 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (24 százalék) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,6 százalékkal csökkent, míg a legnagyobb mértékben, 10,6 százalékkal a dohánytermék gyártása emelkedett. A legjelentősebb visszaesést, 22 százalékot a növényi, állati olaj gyártásában mértük. A legnagyobb mértékben, 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a feldolgozóipari termelésből 7,9 százalékkal részesülő gép, gépi berendezés gyártása, elsősorban a motor-, turbinagyártás kiemelkedő exportteljesítményének köszönhetően.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
