A lényegében barátok nélküli, az egész világgal dacoló kis országnak megtetszhetett, hogy Donald Trump elnökségének első heteiben bizonytalanság keletkezett, összeomlani látszottak a sok évtizedes szövetségi viszonyok. Ilyenkor lehet remekül helyezkedni, vagy legalábbis felmérni, mennyire megosztottak az ellenségek. A teszt nem biztos, hogy a legokosabb volt, hisz minden jel arra utal, hogy ha valakivel máris szorosra fűzte a viszont Trump, akkor az Japán. A jen gyengesége miatti morgás nem kezdte ki a szövetséget.
Trumptól függnek
A BBC szerint Dél-Korea maga is azt közölte, hogy ez a provokáció Trump megtesztelése volt. A japán miniszterelnök pedig egyenesen Trump mellett állva ítélte el a rakétakísérletet. Dél-Korea és Japán érthetően félnek az egyébként hozzájuk képest jelentéktelen erejű országtól: az atomfegyvereket és rakétákat fejleszt, és ha ebben eléggé előrehalad, ők maguk nukleáris fegyver híján tehetetlenek vele, még megelőző csapást sem tudnak mérni, Dél-Koreán ráadásul még ez sem segítene a közelség miatt. Így mindketten Amerika elrettentő erejétől függnek, szükségük van a védőpajzsra, és ezt tesztelgeti Észak-Korea.
A szövetség élt, él, élni fog
Trump tömören és lényegre törően adta meg azt a választ, amire Észak-Korea kíváncsi volt: Amerika nagyszerű szövetségese, Japán mellett áll, 100 százalékig. Trump tanácsadója, Stephen Miller vasárnap a Fox Newsnak azt nyilatkozta: az üzenetünk, hogy megerősítjük létfontosságú szövetségesi kapcsolatainkat a környéken, azért, hogy elriasszuk Észak-Koreát attól a növekvő ellenségességtől, mondhatni fenyegetéstől, amit a kommunista állam az utóbbi években mutat.
A Nato és az EU egyaránt elítélte a kísérletet, ezzel jelezvén, hogy egyáltalán nem lazult fel egyik szövetség sem, főleg Észak-Koreával szemben. Kína, aki kevésbé ellenséges Észak-Koreával, bár az atomkísérleteit nagyon elítéli, eddig nem nyilatkozott, Észak-Korea maga pedig meg sem erősítette még a rakétakilövést, amit főleg Dél-Korea figyelt meg, de Amerika is beszámolt róla, hogy észlelte. A rakéta 550 km magasságig emelkedett, és 500 km-t tett meg, mire a Japán-tengerbe esett. A rakéta maximális hatósugara 4000 km, így ha az amerikai kontinenst nem is, az USA felségterület Guam szigetét már eléri.
Túllőni a célon: öngyilkosság
Szakértők szerint direkt nem akarták messzebbre lőni a rakétát, nehogy Japán területét elérje, hisz az háborús cselekmény. Kim Dzsong Un még januárban jelezte, hogy közel áll olyan nagy hatótávolságú rakéták teszteléséhez, melyek nukleáris robbanófejet vihetnek Amerikáig, bár szakértők szerint ez még nem jön össze neki egy darabig. Trump válasza tömör volt: ez nem fog megtörténni.
James Mattis amerikai védelmi miniszter a múlt héten Dél-Koreában tett látogatásán elmondta, hogy ha nukleáris fegyvert használ Észak-Korea, akkor hatékony és mindent elsöprő válaszra számíthat. Ez nyilvánvalóan az ország porrá zúzását jelentheti csak, mégpedig olyan sebességgel, hogy második nukleáris fegyvert már ne tudjon elindítani. Egyúttal megerősítette, hogy még idén amerikai védelmi rakétarendszert telepítenek Dél-Koreába.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
