Kérdés, hogy amikor Donald Trump kivetette a vámokat úgy az európai, mint a kínai termékekre, számolt-e azzal, hogy komoly gazdasági hatalmakról van szó, akik az egyoldalúan kivetett, ellenségesnek és főleg fölöslegesnek tekintett vámokra hasonló intézkedésekkel reagálnak. Nem is tehetnek mást, mivel ez presztízsveszteséget jelentene, és azt a képzetet keltené, hogy Trump bármit megtehet.
A termékek
Az amerikai vámokat az európai acélra és alumíniumra vetették ki, az európai válaszlépés olyan termékekre vonatkozik, mint a farmernadrágok, motorbiciklik és a bourbon whisky, de a floridai narancsból készülő narancslé is a listára került. Az EU kereskedelmi biztosa szerint az amerikai egyoldalú vámok bevezetése nem hagyott más lehetőséget, de reméli, hogy nem sokáig marad fenn a jelenlegi helyzet.
Az acél-, és alumíniumvámok Mexikóra és Kanadára is kiterjedtek, és a két ország is viszonozta a lépést. Mindeközben Kínával is elmérgesedett a helyzet: hiába volt megegyezés a korábbi tárgyalásokon, Trump 50 milliárd dollár értékű kínai árura vetett ki vámot, ezt Kína viszonozta, mire Trump azzal fenyegetőzött, hogy 200 milliárd dollárnyi termékre terjeszti a vámot.
A vas és acél országa
Trump az acél-, és alumínium import vámot nemzetbiztonsági okokkal magyarázta, hozzátéve, hogy a túlkínálat az amerikai acél-, és alumíniumgyártókat fenyegeti. Ez kissé úgy hangzik, mint amikor Rákosi a vas és acél országát óhajtotta megteremteni (és meg is tette), noha ez már akkor, 65-70 évvel ezelőtt is kissé idejét múltnak tűnt. Ma pedig végképp nem kulcsiparágakról van szó, pláne nem Amerikában, ahol a legkifinomultabb technológiai iparágak húzzák a gazdaságot.
Permanens kampány
Ezek alapján úgy tűnik, hogy Trump számára az egész hazai politikai okokból érdekes, mert a hazai ipar védelme ott is komoly varázsige a választási kampányban, nagyjából, mint a migránsozás. Csakhogy míg a migránsozáshoz nem kell más, mint médiapropaganda, a vámok kivetése súlyos csapás az ország közötti kapcsolatokra és magára a világgazdaságra, beleértve Amerikát is. Az acéltermékek megdrágulnak, és ez sok más termékre is vonatkozik, így az amerikai lakosság komoly árnövekedéssel nézhet szembe.
Felmérte?
Kérdés, hogy ennek hatása politikailag mekkora, mindenesetre úgy tűnik, Trump nem nagyon mérlegeli sem az ilyen jellegű hatásokat, sem a nemzetközi kapcsolatokban okozott kárt. Márpedig ezek nagyon súlyosak lehetnek, egyrészt azért, mert szövetséges országok kormányai és közvéleménye rendkívül sértőnek ítél meg ilyen, egyeztetés és tárgyalások nélküli lépéseket, másrészt a jelenlegi, páratlan világgazdasági fellendülés is nagy pofont kaphat a kereskedelmi háború miatt.
Eldőlni látszik a véleményezés. 
