Varsó mára az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség egyik motorja lett. A lengyel miniszterelnök – cseh és szlovén kollégáival együtt – alig három héttel az orosz agresszió megkezdése után már látogatást tett Kijevben, ezzel elindítva a nyugati politikusok körútjának lavináját az ukrán fővárosba.
A szomszédos országban kialakult konfliktus felgyorsította a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) által meghatározott hosszú távú prioritásainak megvalósítását. A 2020-as Nemzetbiztonsági Stratégia nem hagy kétséget: Oroszország „újbirodalmi politikájának” a NATO és az EU képességeinek erősítésével, a transzatlanti kapcsolatok elmélyítésével, valamint mindkét szervezet további keleti terjeszkedésével kell ellenállni. Varsó stratégiai együttműködést kíván kialakítani Washingtonnal, miközben aktívan alakítja a regionális politikai, gazdasági és katonai tájképet különféle eszközökön keresztül.
A régió katonai integrációja
Közülük elsőként a Bukaresti Kilencet (B9) érdemes kiemelni. Ezt a csoportosulást 2015-ben hozták létre, hogy megerősítse a kilenc posztkommunista NATO-ország közötti biztonsági és katonai kapcsolatokat a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Ez egyben fokozza a NATO katonai jelenlétét a keleti szárny mentén, és elősegíti más országok – eredetileg Ukrajna Moldova és Grúzia, napjainkban Finnország és Svédország – felvételét a szövetségbe.
A kezdeményezés irányultsága nyilvánvaló a nyílt amerikai támogatásból. A 2021 májusában és 2023 februárjában tartott B9 csúcstalálkozón Joe Biden is részt vett. Varsó mindazonáltal nem korlátozza magát a NATO-tagokra, mert hajlamos a posztszovjet államokat a Kaukázustól a Baltikumig olyan érdekkörébe tartozónak tekinteni, amelyeket meg kell szabadítani az orosz befolyástól. Ezért Lengyelország aktívan támogatja az EU Keleti Partnerséget, amely 2009-ben indult, hogy integrálja ezeket a posztszovjet államokat az EU-ba.
Az Európai Békekeret biztosítja ennek a kezdeményezésnek a biztonsági és katonai vonatkozásait. Jelenleg hét országban, köztük Ukrajnában finanszíroz katonai műveleteket.
Továbbra is meglehetősen távoli a kilátás, hogy több posztszovjet ország csatlakozzon a NATO-hoz. Nem kizárt azonban, hogy Lengyelország más kelet-közép-európai partnerekkel együtt erősítheti a közös katonai együttműködést olyan eszközökön keresztül, mint a B9, valamint az Azerbajdzsán és Törökország közötti megállapodásokhoz hasonló két- vagy többoldalú megállapodások (amelyeket eredetileg 2010-ben kötöttek, és a 2021-es Shusha Nyilatkozat alapján bővítették).
Varsónak már van ilyen jellegű tapasztalata. 2009-ben Lengyelország, Litvánia és Ukrajna megállapodást írt alá egy közös dandár létrehozásáról. Annak ellenére, hogy az egység működésbe hozása több évbe telt, a struktúra létezik, és mintaként szolgálhat a NATO és a NATO-n kívüli szereplők katonai együttműködéséhez.
A Lublini Háromszög rejtélye
A katonai integrációt a régióban politikai struktúrákkal egészítették ki. A 2005-ben megalakult Parlamentközi Közgyűlésen kívül három éve hozták létre a Lublini Háromszöget.
A Lublini Háromszögön belüli politikai és katonai együttműködés azonban túlmutat annak területén. Kapcsolatokat építettek ki a fehérorosz ellenzékkel. Szvetlana Tyihanovszkaja, a Belarusz Koordinációs Tanács vezetőjeként (amely egyre legitimebbé válik a nyugati politikusok körében) támogatja az ország felvételét a Lublini Háromszögbe. Lengyelország a Belarusz Biztonsági Erők Szövetsége műveleti bázisaként szolgál, amely szervezet célja a belarusz rezsim megbuktatása és egy új, Tyihanovszkaja vezette kabinet felállítása.
A nyugati politikusoknak azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy Fehéroroszország nem Ukrajna; az ország az Uniós Államhoz tartozik – és Moszkva aligha tolerálja, hogy megpróbálják átvenni az irányítást ezen a területen.
Harc a Trimariumért
Végül, de nem utolsósorban a lengyel kormányzati képviselők lelkesen támogatják a Három Tenger Kezdeményezést (3SI). A platform a Trimarium két világháború közötti gondolatát követi az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger által határolt tér integrálására irányuló törekvésében.
Washington számos alkalommal megerősítette, hogy támogatja a 3SI-t, kezdve Donald Trump részvételével a 2017-es csúcstalálkozón és az USA Képviselőházának 2020-as határozatával. A dokumentum kifejezetten összekapcsolta a 3SI-t az USA nemzetbiztonságával, és kötelezettséget vállalt a projekt nagylelkű pénzügyi támogatására, hogy az feltartóztasson olyan orosz energiaprojekteket, mint az Északi Áramlat 2 és a TurkStream.
A 3SI beépült az USA globális feltartóztatási stratégiájába általában, Oroszországéba pedig különösképpen. A 3SI szerepe várhatóan növekedni fog, mivel Ukrajna transzatlanti struktúrákba való integrálására szolgál majd. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mindezt így foglalta össze: „Nincs három tenger Ukrajna nélkül”.
Lengyelország a kontinentális Európa legerősebb fegyveres erejével rendelkező regionális hegemónná kíván válni. Varsó 2035-re 300 ezres hadsereget szeretne felállítani, ami az országot európai katonai nagyhatalommá tenné. A lengyelek támogatják a nyugatbarát irányzatokat a posztszovjet térben, ezzel erősítve saját szerepüket a NATO és az EU keleti bővítésében.
Szerinte az ukrán agrártermékek behozatala nem volt megfelelően szabályozva. 
