<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A keleti partnerség tagállamai közül Grúziában és Ukrajnában belső érdekcsoportok lassították le a reformfolyamatokat, míg Azerbajdzsán és Belarusz autokratikus maradt. Oroszország Grúziából, Ukrajnából és Moldovából is területeket szakított ki, márpedig nemzetközileg elismert területi integritás nélkül az EU-csatlakozás megkezdése sem lehetséges. Káncz Csaba jegyzete.

A keleti partnerség tavaly júniusban videokonferencia keretében megtartott ülésén az uniós állam-, illetve kormányfők és a keleti partnerség hat országának – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna – vezetői megbeszéléseket folytattak a Covid-19 járványra adott válaszról, a válság következményeiről, valamint a stratégiai partnerségről és annak jövőjéről. Újfent megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a keleti partnerségnek, mint külpolitikai prioritásnak, továbbá kiemeltek olyan együttműködési területeket, mint a kereskedelmi, a vízummentességi, illetve a vízumkönnyítési megállapodások. A résztvevők megbeszéléseket folytattak továbbá az idén márciusban tartandó következő ülésről.

Merre is megyünk?

De a míves szavak nem tudják feledtetni azt a tényt, hogy a 2009-ben létrejött, úgynevezett keleti partnerség a volt szovjet tagállamokkal világos perspektíva híján van. A 2013-as vilniuszi és 2015-ös rigai csúcsok még igazi drámai körülmények között zajlottak. Janukovics korábbi ukrán elnök 2013-ban Moszkva nyomására megtagadta az EU-s társulási egyezmény aláírását, amely aztán belobbantotta az ukrán válságot.

Idős asszony gyalogol egy magas hóval szegélyezett járdán a kijevi Szent Mihály-székesegyház előtt 2021. február 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)Idős asszony gyalogol egy magas hóval szegélyezett járdán a kijevi Szent Mihály-székesegyház előtt 2021. február 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Porosenko volt ukrán elnök végül 2014 nyarán aláírta az együttműködési egyezményt Brüsszellel, és cserébe kereskedelmi- és vízum-liberalizációt kapott ajándékba. Hasonló megállapodásokat kötött mind Grúzia, mind Moldova az EU-val. A 2017-es csúcstalálkozón abban reménykedtek a keletiek, hogy egy újabb integrációs lépést tehetnek.

Porosenko az utolsó pillanatig lobbizott azért a jelzésért, hogy Kijev beléphessen az EU-ba, ha teljesíti az előfeltételeket. De a 28 EU-tagállam csak a bizonytalanul megfogalmazott „európai aspirációit” ismerte el a keleti partnereknek a záróközleményben. Bár az EU keleti tagállaminak többsége nyitott lenne a további bővítésre, Nyugat-Európában erőteljesen a fenntartások.

A németek és hollandok hallani sem akarnak róla

A két óriási EU-finanszírozó, Németország és Hollandia a legnagyobb kerékkötőknek számítanak. A hollandok 2016 áprilisában egy népszavazáson elutasították a Kijevvel kötendő társulási egyezményt, ezért a 2017-es csúcson a holland miniszterelnök csak egy erősen felvizezett záróközleményt tudott elfogadni Ukrajnával kapcsolatban. Az EU-ban úgyszintén komoly aggodalmakat kelt az Ukrajnában óriási mérteket öltött korrupció.

Sikerek a keleti partnerségben

Ahogyan azt B. Simon Krisztián kiemeli a Változó Világrend című tanulmánykötetben:

„Az Unió részéről a partnerséggel kapcsolatos nyilvános kommunikációt rendszerint arra hegyezik ki, mennyire sikeres volt a partnerség első bő évtizede. Most már például vízum nélkül utazhatnak az EU-ba Ukrajna, Georgia, valamint Moldova állampolgárai, de tervben vannak vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások Örményországgal és Belarusszal is. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások révén nőtt az európai felvevőpiacok szerepe az országok exportjában, sőt, gyakran elhangzik az is: ha a hat keleti partnert egy egységes entitásként kezeljük, akkor az EU tizedig legnagyobb kereskedelmi partnereként lehetne tekinteni rá.

 

Míg a másik irányból megközelítve Belarusz és Azerbajdzsán számára az EU a második legnagyobb kereskedelmi partner, míg a többiek számára az első. Ezek a kapcsolatok egyben nehezebbé teszik azt is, hogy Oroszország nyomást gyakoroljon a partnerségben résztvevő országokra, hiszen a szerteágazó kereskedelmi kapcsolatok erősítik a keleti partnerek ellenállóképességét. Ezen kívül tíz év alatt 125 ezer kis- és középvállalkozás részesült támogatásban, és uniós becslések szerint 250 ezer új állás jött létre a térségben, a partnerségnek hála.”

Összességében az EU geopolitikai pozícióját tekintve hasonló helyzetbe kormányozta magát, mint a Balkán esetében. Bár ezektől az államoktól hangzatosan reformokat, jogállamiságot és piacgazdaságot követel meg, világos bővítési garanciákat nem hajlandó adni.

Mi több, Oroszország az uniós integrációt leginkább pártoló Grúziából, Ukrajnából és Moldovából is kiszakított jelentős területeket, és hát nemzetközileg elismert területi integritás nélkül az EU-csatlakozás megkezdése sem lehetséges. Az európai integráció kilátástalansága miatt a lakosság valamelyest hitét is vesztette a nyugati orientációban. Ráadásul sok esetben az intézményi rendszer is hiányzik még ahhoz, hogy a partnerség államai hatékonyan tudják a reformfolyamatot levezényelni, és a politikai elitek is rendszerint ellenállnak annak, hogy életbe lépjenek a reformok, hiszen azok révén sérülhetnek az érdekeik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Készült a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatásával.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Románia decemberben kaphatja meg az uniós helyreállítási alap első részletét
MTI | 2021. október 28. 13:09
Románia decemberben kaphatja meg az uniós helyreállítási alap első részletét - jelentette be Florin Citu román ügyvivő miniszterelnök Bukarestben.
Makro / Külgazdaság Tizenegy napos extra Covid-szünetet rendeltek el Oroszországban
MTI | 2021. október 28. 11:44
Tizenegy napig tartó járványügyi munkaszünetet vezettek be csütörtöktől Moszkvában a koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére, miközben országos szinten az új fertőzöttek száma először haladta meg a 40 ezret és a halálos áldozatoké is ismét rekordot döntött.
Makro / Külgazdaság Döntött a kormány: kötelező maszkviselés a tömegközlekedésben, kötelező lehet a cégeknél az oltás
Baka F. Zoltán | 2021. október 28. 11:15
Komoly a járványhelyzet, beavatkozik a kormány: a munkaadó előírhatja az oltást a dolgozóinak.
Makro / Külgazdaság Egyre nő a munkahelyi balesetek száma
Privátbankár.hu | 2021. október 28. 09:50
Évente körülbelül 20 ezren szenvednek 3 munkanapon túl gyógyuló balesetet a munkahelyükön, legalábbis ennyit jelentenek a hatóságok felé. Nagyságrendekkel többeket ér baleset azonban a közutakon, még többeket az otthonaikban. Ennek ellenére a balesetbiztosítással rendelkezők száma elenyészőnek mondható, holott egy jól megválasztott szerződéssel akár milliós anyagi terhet vehetünk le a vállunkról – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Makro / Külgazdaság Áprilisi szinten az új fertőzöttek száma, elhunyt 45 beteg
Privátbankár.hu | 2021. október 28. 09:15
4039 újabb fertőzöttet azonosítottak.
Makro / Külgazdaság Lélegeztetőgépeket küldünk Erdélybe
MTI | 2021. október 28. 07:58
Az újabb egészségügyi szállítmány 20 romániai, elsősorban erdélyi kórházat segít, jelentette be Szijjártó Péter.
Makro / Külgazdaság Kormányválság van Portugáliában
MTI | 2021. október 28. 07:14
Miután a parlament nem fogadta el az ország 2022-es költségvetését.
Makro / Külgazdaság Megint egymásnak ment London és Párizs a halászati engedélyek miatt
MTI | 2021. október 28. 06:34
Franciaország jelezte, hogy már jövő héttől szankciókat élesíthet a szigetország ellen, ha addig nem rendeződik a halászhajói ügye. Nagy-Britannia pedig ellenszankciókat helyezett kilátásba.
Makro / Külgazdaság Háborús készülődés az űrben – az elmúlt napokban új fázisba léptünk
Káncz Csaba | 2021. október 27. 17:59
Az elmúlt napokban Németország, Franciaország, Dél-Korea és Kína is bejelentkezett a versenyfutás új szakaszába. Szöul számára komoly hajtóerőt jelent a fejlesztéseknél, hogy a nemzetközi szankciók ellenére Észak-Korea nem csak rövid- és közép hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki, hanem nagy hatótávolságú és űrrakétákat is. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A járvány alatt hízott óriásit a TikTok tulajdonosának vagyona
MTI | 2021. október 27. 17:38
Nagyot nőtt egy év alatt a kínai dollármilliárdosok száma: idén 307-tel többen vannak, mint tavaly, és így 1185-en szerepelnek a sanghaji Hurum magazin által szerdán közzétett listán, amely a leggazdagabb kínaiakat rangsorolja.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos