Mexikóban 2018. december 1-én rakta le az elnöki esküt a baloldali populistának és nagytőke-ellenesnek tekintett, a korábbi politikai struktúrát radikálisan átalakítani akaró Andrés Manuel Lopez Obrador (AMLO).
Az új elnök földcsuszamlás-szerű győzelmet aratott azon ígéreteivel, hogy kirántja országát a bűnözés, a korrupció és az egyenlőtlenségek egyre fojtogatóbb örvényéből.
Óriási választás
Ma – 6 éves elnöki terminusának közel félidejéhez érve – Mexikó történetének legszélesebb körű választásán fog kiderülni, hogy a nép hogyan értékeli AMLO elmúlt időszakát.
A választásra jogosult 94 millió mexikói21 ezer pozícióra választ ma képviselőt – beleértve 15 szövetségi állam kormányzói pozíciója, a szövetségi parlament teljes alsóháza (500 fő), és 1923 polgármesteri pozíció.
AMLO népszerűsége beiktatása óta mindvégig 55 százalék fölött maradt. Sikerét részben magyarázza, hogy az ellenzék pártjai gyengék, hiteltelenek és töredezettek, miután AMLO hatalomra lépése előtt évekig képtelenek voltak megfékezni a bizonytalanság fokozódását és a korrupció szárnyalását. Nem véletlen, hogy a mexikóiak kétharmada már egyetlen pártban sem bízik.
Nem ezt vártuk
De AMLO eddigi összteljesítménye is meglehetősen gyenge. Javára írható, hogy kiegyensúlyozottan tartotta az ország pénzügyeit és széleskörű tréning programot vezetett be a fiataloknak. A teljesen kiszámíthatatlan és rapszodikus Trump volt elnökkel is meglepően stabil kapcsolatot sikerült fenntartania.
De az erőszakhullámot nem sikerült megfékeznie, sőt! A zabolátlan erőszak már jó ideje az ország negatív jellegzetessége, és az AMLO-kormány alatt sem állt be javulás. Az évente elkövetett emberölések száma közelít a 40 ezerhez. Ez az adat 10 évvel ezelőtt még tízezer alatt volt.
Mindez nem azt jelenti, hogy az elnök volna a felelős az ijesztő jelenségekért, hiszen ezek javát (például a drogháborút, ami számolatlanul szedi áldozatait) az előző évtizedből örökölte.
Latin-Amerikát ezzel a kiemelkedő dinamikával még nem hozza szégyenbe, hiszen míg a térségben a Föld lakosságának csupán nyolc százaléka él, addig a világ összes gyilkosságának egyharmadát követik el itt.
Brutális statisztikai adat, hogy Brazília, Mexikó, Venezuela és Kolumbia négyese önmagában felelős a világ összes elkövetett gyilkosságainak egynegyedéért.
Aggódnak a sajtóban dolgozók is az újságírókat fenyegető halálos veszélyek miatt. AMLO elnöksége alatt tíz újságírót öltek meg, és ezzel Mexikó lett a nyugati félteke legveszélyesebb helye a médiamunkások számára.
Hasonló veszélyek leselkednek a környezetvédelmi aktivistákra is. Közülük évente tízet ölnek meg. 2019-ben 446 rendőrt öltek meg, tavaly már 524-et.
A járványt is félrekezelte
AMLO-t további súlyos kihívások is érték. Az ország GDP-je 8,2 százalékkal zsugorodott tavaly (összehasonlításképpen Latin-Amerika teljes GDP-je tavaly 7,4 százalékkal esett), és a szegénységi szint alatt élők száma a COVID járvány kitörése óta 61 millióról 69,9 millióra ugrott - a népesség 55 százalékára!
Valóban AMLO-nak eddig a Covid-válság jelentette a legsúlyosabb megpróbáltatást és azt alaposan félrekezelte. A járvány kezdeti szakaszában nem szerződött le megfelelő mennyiségű vakcinára. Nem tekinthető véletlennek, hogy a halottak számát tekintve Mexikó a 4. helyen áll a világon.
A 127 milliós ország a világpiacon létező összes vakcinából vásárolt, és eddig 21 millió oltást adott be. A válsággal együtt járó csapások itt is leginkább a háztartásokat, az oktatást, a turizmust, a vendéglátást és a szociális ellátórendszert érintették.
Szégyenteljes igazságszolgáltatás
A korrupció elleni harc is csalódást keltett. AMLO lecsökkentette az igazságszolgáltatás költségvetését, miközben az állami szerződések többségére nem írnak ki közbeszerzési eljárást.
Az igazságszolgáltatás csődjét jól mutatja például Veracruz szövetségi állam egykori kormányzójának esete. Javier Duarte 2010-2016 között 3 milliárd dollárt emelt el a tartomány kasszájából, aminek következtében a szegénység ugrásszerűen nőtt a tartományban és 18 újságíró fizetett életével a leleplező cikkek miatt.
Duarte Guatemalába szökött a felelősségre vonás elől, és a nyomozás során tömegsírokat találtak szerte a vidéken. Végül kiadták Mexikónak, de csak 9 évet kapott, arra hivatkozva, hogy beismerte a bűneit. Villáit és farmjait szerte az országban és a fővárosban megtarthatta.
A mai nap valódi kérdése
De ennyi mellényúlás után mégis minek köszönhető AMLO magas szintű népszerűsége? A legtöbb mexikói – beleértve a vidéki, idősebb, munkásosztálybeli törzs szavazói – számára sokkal inkább AMLO személyisége a döntő és nem a szakpolitikái.
AMLO aszketikus életmódot folytat, egyszerű nyelvezetet használ. Márpedig ez egy olyan országban, ahol a hedonista és gátlástalan politikusok évtizedeken keresztül uralkodtak, óriási vonzóerővel bír.
A mai nap nagy kérdése nem az, hogy AMLO pártja, a Morena nyerni fog-e? Simán nyerni fog, hiszen 40 százalékon áll, miközben a második legerősebb párt ennek csupán a felét tudja felmutatni.
Az igazi kérdés, hogy meglesz-e a kétharmados többség? Ha meglesz, akkor AMLO előtt megnyílik az út akár az alkotmány módosításai előtt is.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
