Le kell rohanni Mexikót – Trump lesújtott a tábornokra
A volt védelmi miniszter amerikai őrizetbevétele ráirányítja a figyelmet a mexikói hatóságok és a szervezett bűnözés közötti összejátszásra, valamint az ottani igazságszolgáltatás impotenciájára. A letartóztatás rossz fényt vet a mexikói hadseregre is, amely 2006 után kulcsszerepbe került a szervezett bűnözés elleni harcban. Káncz Csaba jegyzete.
A Szinaloa-kartell Mexikó legrégebbi és legbefolyásosabb kábítószer-kereskedő kartellje, amely több tonna kokaint és marihuánát szállít évente az USA-ba. Az országban forgalomba kerülő – 2017-ben 29,9 milliárd dollár értékű – illegális drog fele Mexikóból lépi át a határt, és ennek a mennyiségnek több mint a felét ez a kartell ellenőrzi.
A kartell Chicagóba fészkelte be magát
A Szinaloa az USA harmadik legnagyobb városát, Chicagót tette meg logisztikai központjának, mert az óriási ország lakosságának 70 százaléka elérhető innen egy napi autós vezetéssel. Ráadásul a metropolisz egyben vasúti-, légi- és vízi közlekedési csomópont.
Emellett jelentős hispán közösséggel rendelkezik a város, ahol az utcai bandák száma több mint 70, mintegy 120 ezres dokumentált tagsággal, havonta mintegy 2 tonna kábítószert terítve.
A washingtoni Igazságügyi Minisztérium becslése szerint a mexikói kartellek az ország már több mint 1200 városában működnek, míg alig egy évtizede ez a szám 230 volt. A mexikói drog egyre erőteljesebb beáramlása pedig nemcsak egyes emberi életeket tesz tönkre, hanem teljes közösségeket is szétzilál.
Chicagóban az első 8 hónapban 49 százalékkal több gyilkosság történt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Mind ebben a városban, mind a többi nagyvárosban – ahol szintén az égbe törnek a gyilkossági adatok – az erőszakos cselekmények aránytalanul nagy része történik a szegény és főként színesek által lakott negyedekben.
Le kell rohanni Mexikót!
Egy évtizede az amerikai közszolgálati rádió (NPR) több oknyomozó beszámolót is közzétett, amelyek szerint a mexikói szövetségi rendőrség és a katonaság összejátszik a Szinaloa-kartellel. Trump elnökké választásában komoly szerepe volt a Mexikó elleni hangulatkeltésnek.
Donald Trump amerikai elnök támogatóihoz beszél a Florida állambeli Orlando Sanford nemzetközi repülőtéren 2020. október 12-én. Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)
Ahogyan fogalmazott kampányában egy közleményben:
Drog-kereskedői szabadon lépnek be az országunkba a szánalmas határunkon át. Ez az eset csak egy újabb példája annak, hogy Mexikó kihasználja az Egyesült Államokat. Elveszik az országunk pénzét, hátrahagyva az elképesztő bűnözést, amelynek jó része a zabolátlan kábítószer-kereskedelemnek köszönhető.
Trump 2015-ben egy zártkörű konzervatív rendezvényen, Hollywoodban kifejtette azt is, hogy
Washington hibát követett el Irak lerohanásával és ezzel az Irán elleni szükséges puffer-övezet szétverésével. Ehelyett nekünk Mexikót kellett volna megszállnunk.
Nagy hal a hálóban
Nos, az elmúlt napokban az amerikai hatóságot nagyot ütöttek Mexikón. Múlt csütörtökön a Los Angeles-i reptéren őrizetbe vették Salvador Cienfuegos tábornokot kábítószer-kereskedelemben való részvétel gyanújával. A 72 éves Cienfuegos Mexikó védelmi minisztereként szolgált 2012-2018 között.
Az őrizetbevétel újra ráirányította a figyelmet a mexikói hatóságok és a szervezett bűnözés közötti összejátszásra, valamint a mexikói igazságszolgáltatás cselekvésképtelenségére. Jellemző, hogy az eddigi ismeretek szerint az amerikai hatóságok nem értesítették előzetesen mexikói kollégáikat a tábornok őrizetbevételi szándékáról.
Az amerikai hatóságok múlt évben Dallasban őrizetbe vettek egy másik volt mexikói kormánytagot is. Genaro Garcia Luna 2006-2012 között szolgált biztonsági ügyekért felelős miniszterként, feladatai közé tartozott a drogkartellek elleni küzdelem stratégiája. A miniszter elleni vád szerint milliós nagyságrendű kenőpénzt fogadott el a Szinaloa-kartelltől.
Ezzel összefüggésben nemrégen két mexikói katonatiszt ellen is eljárás indult, akik annak idején kulcspozíciót töltöttek be a mexikói biztonsági szerveknél.
Az elnök mosná kezeit
Cienfuegos tábornok letartóztatása rossz fényt vet a mexikói hadseregre is, amely 2006 után kulcsszerepet vett át a szervezett bűnözés elleni harcban. Mexikó katonák tízezreit küldte ki az utcákra a drogkartellek elleni küzdelem jegyében. 2017 decemberében még egy vitatott biztonsági törvényt is elfogadott a parlament, amely szabályozza a hadsereg szerepét a bűnözés elleni harcban.
López Obrador elnök pénteken egyértelműen az elődjeit tette felelőssé a volt miniszterek amerikai letartóztatásaiért. Egyben teljes vállszélességgel kiállt a katonaság mellett. De a csaknem 2 éve hivatalban lévő elnök mintha elfelejtené saját felelősségét a szervezett bűnözés elleni harc csődjében.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A nyersanyagok vétele, illetve tartása most jó ötletnek tűnik
Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?
Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
