A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a következő időszak konvergenciaprogramjának köszönhetően idén és jövőre nagyon erős, 4,1 illetve 4,3 százalékos GDP növekedés várható, míg 2019-re 3,8, az azt követő két évre pedig 0,1-0,1 százalékkal kisebb növekedést várnak. Emellett az államháztartási hiány folyamatos csökkenését várják, az idei és jövő évi 2,4 százalékosra várt GDP-arányos deficit a 2019-es 1,8 százalék után 2021-re 1,2 százalékra mérséklődik.
Az GDP-arányos államadósság lebontásának felgyorsulásával 2019-2020-ban számol a program. Meglátásuk szerint idén 2,1 százalékponttal 72,0 százalékosra csökken a ráta, a jövő évi mérsékeltebb 1,5 százalékpontos leépítés után 3,2; 3,4 százalékpontos faragás következik, amivel 2020 végére 64,0 százalékosra csökken az arány, egy évvel később pedig már 61,2 százalékos lehet, olyan alacsony, mint 2005 végén volt utoljára.
Export helyett belső fogyasztás
Az inflációt tekintve a konvergenciaprogram a tavalyi 0,4 százalékos éves inflációt követően erre az évre 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol, a következő négy évre pedig egységesen 3 százalékot kalkulál. Ez elsősorban a háztartások fogyasztásának növekedésének köszönhető, ez idén tetőzhet majd 6,1 százalékon, jövőre pedig 5,4 százalékot ér el a magas bázisról, azt követően végül 4,1-4,4 százalék között stabilizálódik majd.
A fogyasztás növekedését a foglalkoztatás és a béremelkedés alapozza meg. A jövedelmek erre az évre feltételezett 9,3 százalék után még jövőre is 8,8 százalékkal nőhetnek a kormányzati számítások szerint, és a 2019-es 7,0 és 2020-as 6,9 százalék után még a prognózis utolsó évében is 5,4 százalékkal emelkednek. A munkanélküliség már ebben az évben 4,0 százalékosra csökken, ahonnan jövőre 3,6 százalékosra, 2021-ig pedig 3,4 százalékosra mérsékelhető. A munkaerőhiány feltehetően felerősíti a termelékenység emelését, az ütem az idei 1,5 százalékos mértékről 2020-ra fokozatosan 2,9 százalékra, a rákövetkező évben 3,2 százalékra javul.
Ez a „gig economy.” 
