A nürnbergi GfK Egyesület kutatása szerint a németek 83 százaléka aggódik a bevándorlás és a bevándorlók integrációja miatt – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkéből. Ez az arány több mint kétszerese az egy évvel korábban mért értéknek (35 százalék), és magasabb, mint a felmérésbe bevont 24 ország bármelyikében.
Minden hetedik megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy a problémát integrációval szeretné megoldani. Minden ötödik viszont teljesen le szeretné állítani a bevándorlást. A Der Spiegel azt emelte ki a felmérésből, hogy a németek nagy része a menekültek integrációját tartja Németország legsürgetőbb feladatának.
A munkanélküliség már smafu
Érdekes, hogy utoljára 1992-ben volt hasonlóan magas azoknak az aránya, akik ezt tartották a legfontosabbnak (68 százalék). Azóta nőtt ugyan azok száma is, akik a bevándorlók integrációját pártolják, de nagyobb mértékben nőtt azoké, akik elutasítják a további bevándorlást. A téma az összes többit háttérbe szorítja, csak a németek 13 százaléka tartja nagy problémának a munkanélküliséget, és csak nagyjából ötödük a bűnözést, a szegénységet vagy a politikát, a kormányt.
Tíz évvel ezelőtt az emberek 80 százaléka a munkanélküliséget nevezte meg a legfontosabb problémának. Hozzáteszik, hogy 2006-ban 10,5, 2016-ban csak 5,9 százalék volt a munkanélküliség az országban.
Vesszen a sötét net
Ami a többi országot illeti, Ausztriában, Svédországban, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában is a bevándorlást és az integrációt nevezték a legnagyobb problémának. Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban viszont a munkanélküliséget tartották az emberek a legégetőbb gondnak. Magyarországot nem említették.
A hétvégi bajorországi, ansbach-i és müncheni merényletek hatása ezekben a számokban még alighanem nincs is benne, pedig az, hogy a terror Németországba is eljutott, valószínűleg sokat változtat majd a képen. A politikusok máris reagáltak, többek között a „darknet” (az internet titkos, sokszor illegális része) fokozottabb ellenőrzését követelik. A müncheni 18 éves tini ugyanis ott jutott hozzá lőfegyverhez. Ellenzéki politikusok általában a fegyverek erősebb ellenőrzését is követelik.
Katonákat is bevetnének
Thomas de Maizière (CDU) belügyminiszter azt is felvetette, hogy a jövőben a hadsereg (Bundeswehr) igénybe vételére is sort kéne keríteni a hasonló szükséghelyzetekben. Sőt, egyes elképzelések szerint katonai vagy rendőri kiképzéssel rendelkező személyekből tartalékos egységeket is felállíthatnának, akik ilyenkor bevethetők lennének. Egyelőre ott tartanak, hogy a miniszter növelte a rendőri jelenlétet az utcákon. Azt is felvetették, hogy a már Németországban tartózkodó menekülteket visszamenőleg is át kéne világítani – „tudnunk kellene, ki is tartózkodik nálunk” – mondták.
Mit tett eddig a német kormány, és hogyan lehetne a hasonló cselekményeket megelőzni? - teszi fel a kérdést a Die Welt. Emlékeztetnek arra, hogy a szilveszteri kölni cselekmények után súlyosbították a külföldiek és menekültek büntetési tételeit. Többek között könnyebbé tették az elkövetők kiutasítását. Az új szabályok márciusban léptek életbe.
Menniük kéne, de nem mennek
Nem mindenki távozik azonban, akit kiutasítanak, sokakat hiába köteleznek erre, más szabályok meggátolják azt. Március végén 220 ezer külföldi volt olyan státuszban, hogy el kellett volna hagynia az országot, de ez csak 51 ezernél volt lehetséges. A többieket a „megtűrt” (geduldete) jelzővel illetik, akiknél különböző jogi vagy gyakorlati problémák akadályozzák a tényleges kiutasítást.
Például ha az eredeti országuk nem biztonságos, de még az is, ha nincs útlevelük. Vagy a célország nem fogadja őket vissza. Az év első öt hónapjában valójában csak 11 300 személyt távolítottak el ténylegesen Németországból, bár a tervek szerint ez a szám az év végéig jelentősen nőni fog. Az ansbachi merénylő is ebbe a kategóriába tartozott, így ezt is próbálják újragondolni a politikusok.
Beszédanalízissel a terror ellen?
A Die Welt szerint a bűncselekmények veszélye nagyon megnőtt a menekültekkel, mert azok 70-80 százalékának nincsenek dokumentumai, így azonosításuk, átvilágításuk komoly nehézségekbe ütközik. A valódi származásukat kikérdezésükkel, a nyelvük elemzésével próbálják kideríteni, ezen kívül ujjlenyomatot vesznek tőlük. A hatóságok júniusban úgy becsülték, hogy még mintegy 150 ezer menekültet nem sikerült azonosítani. Mivel a szíriaiakat jobban befogadják Európában, sokan akkor is annak adják ki magukat, ha nem onnét jöttek – ez tavaly a magukat szíreknek vallók 14 százalékáról derült ki.
A lap egy kormányszóvivőt is idéz, aki elismeri, hogy a menekültek között sok terrorgyanús személy is érkezhetett Európába és nőtt a bűnözés veszélye. Ám a kormány álláspontja az, hogy a menekültek általános gyanúsítása helytelen. „A legtöbb terrorista, akik az utóbbi hónapokban Európában merényleteket követtek el, nem menekült volt” - tette hozzá.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
