Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint idén januárban átlagosan 9,5 százalékkal emelkedtek a bruttó és a nettó bérek tavaly januárhoz képest, ami – tekintettel a járványhelyzetre – megbecsülendő, még akkor is, ha tudjuk, hogy a módszertan nem tükrözi a teljes vállalkozói kört (az 5 főnél kevesebbet foglalkoztatók nincsenek benne a KSH felmérésében).
Nem minden ágazatban lehetnek azonban boldogok a hír hallatán. A statisztikai hivatal részletes elemzése szerint a vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban működő cégeknél kevesebb volt a nettó fizetések átlagos összege, mint tavaly ilyenkor. Rajtuk kívül még az „egyéb szolgáltatásba” tartozóknál mértek csökkenést egy évre visszatekintve (illetve nem alakul biztatóan a bányaipar bérezése sem, erről még később szót ejtünk).
Konkrétan idén januárban a nettó kereset átlagosan 164 555 forint volt a szállásadóknál, vendéglátóknál, míg egy éve ilyenkor még 167 676 forintot tudtak fizetni az alkalmazottaknak. A gyűjtésből kiderül, hogy nem ez volt az első ilyen hónap, már tavaly decemberben is hasonló játszódott le ebben a körben. 2020 utolsó hónapjában 167 998 forintot regisztrált a KSH, míg 2019 decemberében 169 969 forintot.
Amióta a lendületes minimálbér-emelésekkel megtámogatott bérfejlesztések kerültek a kormányzati gazdaságpolitika fókuszába, ilyenre nem volt példa, hogy egymás követő két hónapban maradjon alatta a dolgozók pénze a bázishoz képest; a fizetések folyamatosan emelkedtek az elmúlt években. Amint az történt a 2020-as év első tíz hónapjában is: akkor felette voltak a keresetek az egy évvel korábbinak. A kivételt április jelentette, akkor a keresetek az egy évvel azelőtti 97,8 százalékát tették ki.
Egyértelműnek látszik az összefüggés a bérek megtorpanása, valamint a tavaly bevezetett központi korlátozó intézkedések között. Előbb márciusban kellett intézkednie a kormánynak a közösségi terek látogatásának korlátozásáról (ez köszönhetett vissza az áprilisi kereseti adatok alakulásában), majd november 11-től megint lakat került az éttermekre, vendéglátóhelyekre. Elvitelre ugyan még kiadhatnak ételt-italt, de a vendéglátás érdemi részét, a fogyasztást az üzlethelyiségen belül, illetve a teraszon tiltották a jogszabályok. És tiltják a mai napig.
Ilyen keretek között pedig nem meglepő, hogy a cégvezetők, tulajdonosok ott kezdtek spórolni, ahol tudtak. Már amelyik nem döntött egyből a bezárás mellett. Iparági becslések szerint az éttermek, sörözők 30-40 százaléka mehet tönkre a koronavírus-járvány végére, de már most sok bezárt egységet lehet látni a városokban.
Szabadulnak a dolgozóktól
Aki nyitva maradt, annak ugyan különböző állami támogatások álltak rendelkezésükre a túlélésre – bértámogatás, adókedvezmények – de ezek mellett sem lehetett érdemi bérfejlesztésben gondolkodni az elmúlt időszakban. Ez tükröződik vissza a bérstatisztikában: fogynak a tartalékok, ezért a béremeléseken is spórolni kénytelenek a visszaeső forgalom miatt a vendéglátósok. Ezek alapján nem lenne meglepő, ha a februári, márciusi béradatok is csökkentést mutatnának éves összevetésben.
Az ágazat zsugorodásáról árulkodnak a szintén e héten megjelent létszámadatot: a KSH jelentéséből az is kiderül, hogy az év első hónapjában legutóbb 2017 januárjában dolgoztak olyan kevesen a vendéglátásban, szállásiparban, mint most: 95 ezren. Két éve, 2019-ben nem volt olyan hónap, hogy az alkalmazottak száma 100 ezer alá csökkent volna, jellemzően 110-120 ezer között ingadozott a létszám. Tavaly, a válság sújtotta évben viszont előfordult, hogy 70 ezres létszámot jelentette le összesen a megkérdezett cégek.
Ugyanez a gazdasági szervezetek felől nézve - tehát, hogy mennyi cég van jelen a piacon - kevésbé tűnik siralmasnak. A regisztrált gazdasági szervezetek száma az egyéni vállalkozásoktól a társas vállalkozásokig bezárólag közel 73 ezer volt most januárban, s az elmúlt években ez nem is nagyon változott - ám ez nem jelenti egyben azt is, hogy ennyien működtetik is éttermüket, sörözőjüket. Sokan zárva tartanak, altatják a cégüket, vagy folyamatban van a végelszámolásuk. A ténylegesen működő vállalkozások száma ebből a statisztikából tehát nem derül ki.
A bányaiparban még nagyobb a baj
Ami fordulatot hozhat – a gazdasági nyitáson túl, természetesen – az a nemrég elérhetővé tett 10 milliós ingyenhitel, amit meghatározott célokra vehetnek igénybe a vállalkozások (már amelyik hozzáfér, azok például elesnek a lehetőségtől, amelyeket csak pár hónapja alapítottak). Tudomásunk szerint ez a lehetőség felkeltette a vendéglátók érdeklődését. A 0 százalékos hitelt bérekre is el lehet költeni, ez adhat némi lökést tehát a fizetéseknek ebben a körben. Amire különösen rá is vannak szorulva a dolgozók: a vendéglátásban ugyanis a borravaló egy fontos tétel, ezért a fizetéseket eleve úgy állítják be a munkaadók, hogy figyelembe veszik a jattot. Mint említettük a vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban idén januárban 164 555 forint volt a nettó átlagkereset – ennél kevesebbet (131 968 forintot) csak a legendásan alulfizetett szociális ellátásban lehetett keresni abban a hónapban. A legnagyobb átlagos összeget (475 415 forintot) a pénzügyi szektorban vitték egyébként haza januárban.
Ahol még bajt jelez a statisztika, az a bányászat, kőfejtés ágazat. Itt ugyan a legutolsó mért hónapban, tehát idén januárban még pont sikerült meghaladni az egy évvel korábbi nettó átlagkeresetet 1,1 százalékkal, de tavaly év közben több hónapban (szám szerint hatban) is alatta maradtak a fizetések a korábbiaknak. Azon túl, hogy az ágazat komoly strukturális problémákkal néz szembe (a megújuló-energia előretörése csökkenti az igényt a hagyományos erőművek kínálata iránt, így az erőművi termelés alapanyagai, köztük a szén iránt is), a járvánnyal együtt járó gazdasági válság is hatott a bányászati cégek működésére: a visszaeső energiafogyasztáshoz igazodva csökkent a kereslet a bányaipari termékek iránt. Kérdés, hogy ebben az ágazatban mi akaszthatja meg a negatív folyamatot.
Bár nem tartozik szorosan a témánkhoz, de a KSH közléséből az is kiderült, hogy nemzetgazdasági szinten 6,6 százalékkal emelkedtek januárban a reálkeresetek. Eközben a nyugdíjakat januártól 3 százalékkal emelték, vagyis folytatódik a bérek és az időskori ellátások közötti olló szétnyílása.
Egy hazai kutatás kereste, hogyan élhetünk hosszabb, boldogabb, teljesebb életet. 
