Ez már a vihar előtti csend: Donald Trumpra élete egyik legkeményebb csatája vár

Anélkül, hogy túlságosan belemélyednénk a novemberi választások eredményébe, amellyel egyebek mellett korábbi cikkeinkben is foglalkoztunk, röviden így is érdemes összefoglalni mi is történt: gyakorlatilag mindenki, köztük az olyan hagyományosan rendkívül megbízható források, mint a politikai elemzői szakportál FiveThirtyEight is komoly republikánus sikert várt a november 8-án tartott választásokon.

Ma már tudjuk, hogy a várt vörös hullámból csak egy kisebb tócsa lett, hiszen az igaz, hogy a republikánusok épphogy megszerezték a képviselőházi többséget 222-213 arányban, a szenátusban megmaradt a demokraták többsége.

Nincs itt semmi látnivaló

A 2023-as év Donald Trump számára még a 2024-esnél is fontosabbnak ígérkezik, hiszen a Republikánus Párt berkeiben is egyre többen kételkednek a volt elnök erőteljességében. A Guardian megszólaltatta korábbi elnökválasztási kampányának egyik bennfentesét, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy az, hogy a politikus-milliárdos az abortuszkérdéssel magyarázta a félidős kudarcot, arra utal, hogy Trump elvesztette azon képességét, hogy megértse, mire vágynak a konzervatív szavazók. A meg nem nevezett nyilatkozó végül hozzátette:

süllyed a hajó.

Az egymásra mutogatás tehát már zajlik, az pedig, hogy Trump sem úszta meg a kritikákat, nem meglepő, hiszen az általa támogatott jelöltek teljesítménye is többnyire elmaradt a várttól. Ez pedig némi kételkedésre ad okot a volt elnök brandjével kapcsolatban: különösen úgy, hogy az elbukott 2020-as voksolás óta ez volt talán az első komolyabb politikai próbatétele, még ha nem is közvetlenül személyesen szállt harcba.

Inog Donald Trump széke a republikánusok közt?

Önmagában az nem újdonság, hogy a republikánusok közt akadnak olyanok, akik nem nézik jó szemmel a milliárdosból avanzsált ex-elnök ténykedését, ez már 2016-os indulásakor is így volt. A washingtoni politikai térkép egyik meghatározó portálja, a The Hill azonban éves előrejelzésében arról írt, hogy Donald Trump olyannyira sebezhető pozícióból indult neki az idei évnek, amilyenben nem volt része azóta, hogy két évvel ezelőtt elhagyta a Fehér Házat. Amellett, hogy az ex-elnök olyan jelöltjei, mint a botrányhős volt amerikai focista, Herschel Walker, vagy a Nevadában egy kifejezetten népszerűtlen demokrata szenátor ellen induló, választástagadó Adam Laxalt, elbuktak, egy szélsőjobbos fehér nacionalistával elköltött vacsorája sem tett jót Trump megítélésének.

Mindeközben pedig továbbra is vizsgálat alatt áll a Capitolium 2021. január 6-án történt ostroma miatt, ez az eljárás pedig akár vádemeléssel is zárulhat, ráadásul az elnöksége után a Mar-a-Lago birtokára magával titkos anyagok kezelése miatt is felelnie kell majd. Az amerikai alkotmány újraírásáról és eltörléséről szóló kommentjei is megviselték a Trumpba vetett hitet az átlagos szavazók körében:

Egyre inkább egyértelműnek látszik, hogy a Donald Trump körüli alakok és ügyek egy része egészen egyszerűen túlságosan soknak bizonyul nemcsak a szavazóknak, hanem a Republikánus Párt számára is. A szenátusi republikánusok vezetője, Mitch McConnell például az NBC News cikke szerint úgy fogalmazott, hogy

a párt készen áll arra, hogy túllépjen Trumpon, akinek vonzereje és befolyása lecsökkent.

McConnell emellett zsúfolt 2024-es elnökjelölti mezőnyt jósolt, egyértelműen utalva arra, hogy megingott a bizalom a volt elnökben.

2023, a belharcok éve?

Nagyon úgy tűnik, hogy 2023 elején jelenleg még semmi értelme arról beszélni, hogy ki lehet majd 2024-ben a republikánus jelölt demokrata kihívója, ugyanis úgy tűnik, hogy „polgárháború” készülődik a Republikánus Pártban.

Donald Trumptól azt nem lehet elvitatni, hogy minden botrányos ügye ellenére továbbra is az egyetlen olyan jelölt, aki nyíltan bedobta a nevét a kalapba, és már biztosan elindul az elnökjelöltségért. Emellett jelöltjei felemás teljesítménye és személyes népszerűsége közé sem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen a MAGA-bázis (’Make America Great Again’, Trump 2016-os kampányának egyik fő jelszava – a szerk.) bár a mérsékeltebb republikánus szavazók körében tényleg megkopott, a fehér nacionalisták és más, a demokrata elnökség alatt megcsömörlött választók közt továbbra is igen erős. Ráadásul Trumpnak Washingtonban is akadnak még szövetségesei, például a képviselőházi republikánusok vezetésében is.

Ugyanakkor a repedéseket sem lehet figyelmen kívül hagyni, például azt, hogy napokon keresztül nem sikerült megválasztani házelnöknek a Trump-barát Kevin McCarthy-t a republikánus többségnek néhány lázadó képviselő miatt. Miközben a sorra megismételt szavazások szépen lassan közröhej tárgyává tették a képviselőházi republikánusokat, Donald Trump feje felett ott lebeg még egy fenyegető árnyék: Ron DeSantis.

Egy csillag is született novemberben

Mitch McConnell fentebb idézett kijelentése is jól jelzi, hogy a párt igenis készen áll arra, hogy lecserélje Donald Trumpot 2024-re, ha akad jó alternatíva. Nos, egyelőre úgy tűnik, hogy akad.

A novemberben Florida kormányzói posztját ismételten nagyon könnyedén elnyerő DeSantis már most tulajdonképpen egy mérsékelt Trumpként helyezkedik. Mindez pedig csábító lehet azon választóknak, akik a volt elnök szélsőséges kapcsolatai és a január 6-ai ostrom miatt ábrándultak ki a „trumpizmusból” – már ha persze hajlandóak figyelmen kívül hagyni DeSantis kijelentéseit az LMBTQ-közösséggel, a nemi szerepekkel és a vakcinákkal kapcsolatban. Ron DeSantist bemutató portrénkat itt tudja elolvasni:

A Suffolk University közelmúltbeli felmérése szerint a Republikánus Párt, és a republikánus ideológiához közel álló szavazók 56 százaléka támogatná DeSantist, szemben a Trumpot támogató 33 százalékkal.

A szakértői várakozások szerint a floridai kormányzó várhatóan idén nyáron jelentheti be, hogy elindul az elnökségért, miután az állam törvényhozási ülésszaka véget ér. Ha mindez valóban megtörténik, mindössze egy dolog lesz biztos: Donald Trump elsőként republikánus kihívója ellen indít majd támadást.

Azt, hogy kettőjük harcában végül ki kerekedik majd felül, egyelőre lehetetlen megmondani.