„Az elmúlt két évben az adatok megmutatták, hogy mi működik és mi nem. Már rég itt az ideje, hogy bezárjuk a Covid-színházat. Floridában az igazat mondtuk, az adatok alapján tettünk válaszlépéseket, és a floridai emberekre bíztuk a döntéseket. Ennek eredményeképp Florida ma jobb helyzetben van, mint azok az államok, amelyek félelmet keltettek.”
Nem a korlátozásokra
Ezeket a kijelentéseket Florida állam republikánus kormányzója tette 2022. március 7-én. Ron DeSantis főleg azzal vált ismertté az elmúlt években, hogy úgymond liberálisan kezelte a Covid-járványt: felülről elrendelt korlátozások helyett az emberek egyéni felelősségére bízta a védekezést.
Nem volt hajlandó sem kötelező maszkviselést, sem kötelező otthonmaradást előírni, és törvényi úton tiltotta meg például, hogy az üzletek, iskolák és önkormányzati szervek Covid elleni oltáshoz kössék a szolgáltatások igénybevételét.
„DeSantis kormányzó vezetése alatt Florida továbbra is a szövetségi kormány előtt járt azzal, hogy a tudományra hallgatott, nem pedig a kényszerítésre. (…) Vissza kell térnünk az élethez, és nem szabad elbújnunk félelmünkben” – mondta akkor Dr. Joseph Ladapo, Florida állam tisztifőorvosa.
Jeanette Nuñez alkormányzó pedig arról beszélt, hogy DeSantis a koronavírus-járvány alatt is hagyta működni az üzleteket és iskolába menni a gyerekeket.
Tegyük persze hozzá, hogy a floridai járványmutatók némileg rosszabbak az amerikai átlagnál. A hivatalos statisztikák szerint Floridában a 100 ezer főre jutó regisztrált fertőzések száma (33 395) 13 százalékkal van az országos átlag felett (29 431), a 100 ezer főre jutó halálos áldozatok száma (384) pedig 19 százalékkal haladja meg az országos átlagot (322). A Coviddal összefüggésben 82,5 ezren hunytak el.
Igaz, számos fontos tényezőt (életminőség, pszichikai faktorok), amelyekben Florida jobban teljesített a Covid-járvány alatt a korlátozások hiánya miatt, nem lehet számszerűsíteni. A munkahelyek, üzletek megmentését pedig alighanem szintén értékelték a helyiek.
Utcahosszal nyert
Tény mindenesetre, hogy 2022. november nyolcadikán DeSantis a szavazatok mintegy 60 százalékát besöpörve simán nyerte a kormányzóválasztást, azaz hamarosan megkezdheti második ciklusát Florida élén.
4,6 millió voksot kapott, ami 1,5 millióval több a demokratapárti riválisára, Charlie Cristre leadott szavazatok számánál, valamint több mint félmillióval több saját 2018-as eredményénél – akkor csak mintegy 32 ezer szavazattal, újraszámlálás után lett ő a befutó.
Államában már a latinók körében is egyre népszerűbb, ami összefügg azzal, hogy a latin-amerikai származásúak egyre konzervatívabbak lesznek.
DeSantis politikai pályája tehát felfelé ível, és egy ideje már úgy emlegetik a tengerentúlon, mint aki vetélytársa lehet Donald Trumpnak a republikánus elnökjelöltségért folyó versenyben.
De ki is az a DeSantis, és mit érdemes róla tudni azon kívül, hogy – dacolva a szövetségi kormánnyal – nem volt hajlandó szigorú korlátozásokat bevezetni a Covid-járvány alatt?
A párt jobbszélén
Az olasz felmenőkkel rendelkező politikus mindössze 44 éves, még igencsak az elején jár karrierjének. A floridai Jacksonville-ben született, gyerekkorát nagyrészt a szintén floridai Dunedinben töltötte.
Később történelmet és jogot tanult, diplomáit a jónevű Yale és Harvard egyetemeken szerezte, a Yale baseballcsapatának pedig egyik erőssége volt.
Ezt követően a haditengerészetnél és a hírhedt guantanamói fogolytábornál szolgált, ahol jogászként azért felelt, hogy a foglyokat a törvényi előírásoknak megfelelően tartsák. (Nemzetközi jogvédő szervezetek, például az Amnesty International szerint a börtön súlyosan sérti az emberi jogokat.) 2007-ben a nem kevésbé vitatott iraki misszióban is részt vett jogi tanácsadóként. A hadseregben számos kitüntetést szerzett, és jelenleg is tartalékos a haditengerészetnél.
A politikába a 2010-es évek elején szállt be. 2011-ben könyvet írt arról, hogyan távolodik el szerinte Barack Obama akkori elnök azoktól az elvektől, amelyekre az Egyesült Államokat alapozták. 2012-ben beválasztották a Képviselőházba, amelynek 2018-ig volt a tagja.
Egyik alapítója a Freedom Caucus nevű képviselőházi csoportnak, amely a legkonzervatívabb republikánus csoport, és azzal a céllal hozták létre, hogy jobbra tolja el a párt vezetését.
A nős, háromgyerekes DeSantis rendszeres vendége lett a Fox Newsnak, és pártfogásába vette őt az őskonzervatív-libertariánus Tea Party mozgalom is. Trump egyik leghangosabb támogatója lett, aki cserébe beállt mögé – briliáns fiatal vezetőnek nevezte –, amikor harcba szállt Florida kormányzói székéért. De Santis meg is nyerte a választást, 2019-ben ő lett az állam 46. kormányzója.
Szövetségesből vetélytárs
Ami politikáját illeti, bizonyos mértékig hasonlít Trumphoz, és magáévá tette a párt jobbszélének „kulturháborús szólamait”. Korlátozta például a gender ideológia terjesztését az iskolákban, és a migrációellenes politika jegyében demokratapárti államokba „toloncolt át” bevándorlókat.
Ugyanakkor nem mindenben hasonlít az exelnökre: nyíltan aggodalmát fejezte ki például a növekvő deficit miatt, támogatta a tengerszint-emelkedés megállítását célzó jogalkotásokat, valamint az Oroszország elleni kemény szankciókat. De Santis politikai brandje a „kompetens trumpizmus”, mondta egyik szövetségese a New York Timesnak.
A két szövetséges idővel riválisa lett egymásnak. Trump nyilvánvalóan tart DeSantis növekvő népszerűségétől, és tegnap már arra figyelmeztette, hogy ne szálljon be a ringbe a republikánus elnökjelöltségért:
„Nem tudom, hogy indulni fog-e. Ha indul, nagyon sokat árthat magának. Tényleg azt hiszem, hogy sokat árthat magának. (…) Nem hiszem, hogy ez jó lenne a pártnak” – mondta Trump, aki a jövő héten jelentheti be indulási szándékát az elnökjelölt-választáson.
DeSantis eddig kitért az erre vonatkozó kérdések elől – nem erősítette meg, de nem is cáfolta az indulását. Személye mindenesetre egyre inkább az országos figyelem középpontjába kerül.
Jared E. Moskowitz helyi demokrata politikus szerint DeSantis főleg Covid-politikájának köszönheti, hogy azzá lett, ami.
Bár a demokratapártiak megpróbálták úgy beállítani, hogy szörnyű munkát végzett ezen a téren, mégis fölényesen nyerte a választást. Mint Moskowitz fogalmazott: „Az emberek vevők arra, amit árul. Lehet, hogy ez politikai szempontból kényelmetlen a demokratapártiaknak, de ez nem változtat azon, hogy ez történik, hogy ez az igazság.”
A republikánus versengéssel ebben a cikkben is foglalkoztunk:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 87,65 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 96 558,99 ponton zárt csütörtökön. 
