4p
A közelmúltban többször vizsgáltuk, miért is alacsonyabb a fejlettségünk, életszínvonalunk, mint a németeké, osztrákoké és sok más országé, hisz már 25 év telt el a rendszerváltás óta. Igen ám, de van még egy fontos dátum is: 70 év telt el a 2. világháború óta. A két számot együtt vizsgálva érdekes eredményre jutunk.
A töretlen fejlődés kezdetének éve az EU tagállamokban és Svájcban

Nem mindegy, mióta

Nagy a csalódottság amiatt, hogy 25 év alatt nem értük utol, vagy közelítettük meg a sógorokat, pedig ilyesmiről álmodoztunk. Nos, azt a nagyon fontos tényt nem szabad elfelejteni, hogy a mi szabad, piacgazdasági fejlődésünk 25 éve kezdődött, csakhogy a sógoroké 35 évvel korábban, 1955-ben, amikor a győztes hatalmak kivonultak területéről, és helyreállt az ország szuverenitása, egyben demokratikus piacgazdaság jött létre. Sőt, a piacgazdasági fejlődés már korábban, nem sokkal a háború után megkezdődött, az oroszok nem akadályozták azt a keleti, általuk megszállt részeken. Ausztria tehát bő 60 éve fejlődik töretlenül, míg mi csak 25.

Ezt az összefüggést érdemes megnézni Európa többi országánál is (a vizsgálatot az EU-ra és Svájcra szűkítve), és látszik, hogy nem is kicsi annak a jelentősége, hogy az utolsó zűrzavaros időszak mikor volt egy ország életében, vagyis mennyi ideje tud szabadon, piacgazdasági körülmények között fejlődni. Azt látjuk, hogy a mai fejlettségre nézve elég döntő ez a tényező.

150-200 éve

A mai EU-ban a legrégebben zavartalanul fejlődő ország a svédeké. Az ország utoljára 1809-ben vívott háborút, mégpedig az oroszokkal, és az Sándor cár győzelmével végződött, ennek eredményeként Finnországot és a Baltikumot megkaparintotta a svédektől. Azóta viszont a svédek semmilyen konfliktusba nem keveredtek, megúszták a világháborúkat (sőt, profitáltak is belőlük) és békésen, szakadatlanul fejlődtek. Az eredmény meg is lett, roppant gazdag országról beszélhetünk.

Hasonló helyzetben van Svájc: ott 1848-ban volt utoljára egy kis belső csetepaté, majd modern alkotmányt fogadtak el, és azóta zajlik a szakadatlan kapitalista fejlődés. A háborúkat ők is ügyesen kihagyták és közben pénzügyi központtá is váltak. Elképesztő jólétüket szükségtelen bemutatni.

Amerikai hatás

Rajtuk kívül mindenki más részt vett a világháborúkban, vagy diktatúra alatt sínylődtek. Az országoknak az a csoportja, akiket Amerika szabadított fel a 2. világháborúban, pár éves nyomor után 1949-ben heves fejlődésnek indult. Eddigre lett kétpólusú a világ, és ezek az országok a szabad kapitalizmus útjára léptek, időnként amerikai beavatkozással. Fejlődésük igen gyors lett, és ma mind az általunk irigyelt fejlett kategóriában vannak. Ők a következők: Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Finnország, Németország (a keleti részt 1990 után gyorsan felzárkóztatta a nyugati), Franciaország, a Benelux államok és Olaszország. 1955-ben jött az említett Ausztria.

Közben a kicsiny Málta is csatlakozott, ott nehéz az időpontot pontosan meghatározni, de nagyjából 1964, a teljes függetlenség éve tekinthető kiindulópontnak. Rá 10 évre, 1974-75-ben szabadult fel a jobboldali diktatúrák alól Spanyolország, Portugália és Görögország, és akkor hasadt ketté Ciprus: a görög oldal, ami a tényleges EU tag, fejlődésnek indult. Ez a 4 ország már jóval kevésbé is fejlett, mint a korábban felsoroltak. Spanyolország áll a legjobban köztük, igaz, hogy a válságot erősen megszenvedte, és nagy a munkanélküliség.

Felszabadultunk

A következő körben, 1990-ben jöttünk mi, a korábbi keleti blokk szovjet befolyás alatt lévő, de nem a Szovjetunióhoz tartozó része. Elég sokat is fejlődött a blokk, és most az első negyedévben hasítottunk is, Bulgária kivételével. A szomorú csak az, hogy a mi fejlődésünk a legszerényebb: Csehország és Szlovákia kivételével a többiek rettenetes állapotokból küzdötték fel magukat a mai szintre, míg mi előtte a legvidámabb barakk voltunk. A többségnek tehát vastagon sikertörténet a 25 év, persze mindenki szeretne már osztrák szinten élni.

Kevéssel utánunk jöttek a felbomló Szovjetunió és Jugoszlávia apró államai. Előbbiből a három balti köztársaság 1992-től: az ő gyors fejlődésükhöz hozzájárult viszonylag kis lélekszámuk, ami ráadásul az oroszok elvándorlásának köszönhetően még nagyot is csökkent, miközben gazdaságuk növekedett. Jugoszláviából ugyanekkor a már eleve fejlett régióként működő 2 milliós Szlovénia jött (jobban élnek nálunk, de a válság meggyötörte őket), és Horvátország, ahol csak 1995-től számítjuk a békés fejlődést, mivel akkor ért véget Szerbiával vívott háborúja.

A jövőről ezek alapján annyit lehet mondani, hogy feltehetően a különbségek csökkenni fognak, de a teljes kiegyenlítődés esélyei bizonytalanok. Viszont régiónk fejlődését látva valószínű, hogy utolérünk, esetleg megelőzünk egy-két 15 évvel régebbi tagot (Görögországot és Portugáliát).

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ezért éri meg jóban lenni a magyar kormánynak Netanjahuval?
Litván Dániel | 2025. április 3. 18:48
Első pillantásra annyira nem eget rengető Izrael és Magyarország gazdasági kapcsolata, de a számok mellett más megfontolások is vannak.
Makro / Külgazdaság Trump a szövetségesei ellen fordult
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:59
Az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedés óriási nehézséget jelent Európának és katasztrófa az Egyesült Államoknak – jelentette ki François Bayrou francia miniszterelnök, aki szerint az amerikai elnök szövetségesei ellen fordult.
Makro / Külgazdaság Leminősítették Kínát
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:27
A Fitch Ratings azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy a továbbiakban is folyamatosan gyengül a kínai közfinanszírozási helyzet, és emiatt gyors ütemben emelkedik az államadósságteher.
Makro / Külgazdaság „Nehéz a helyzet, de nem kritikus” – mennyire fáj Ukrajnának az amerikai importvám?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:04
Az ukrán gazdasági miniszter szerint országa esetében nem nagyon magas az új amerikai importvám.
Makro / Külgazdaság Spanyolország máris válaszolt az amerikai importvámokra
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 16:43
A spanyol kormányfő 14,1 milliárd euró értékű cselekvési tervet ismertetett Madridban, amelynek célja, hogy enyhítse az amerikai elnök által bejelentett importvámok negatív hatásait a dél-európai országban.
Makro / Külgazdaság Nem fogja kitalálni, mely ország maradt ki Trump vámháborújából
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 16:01
Már meg is indokolták, miért maradtak ki az oroszok. 
Makro / Külgazdaság Trump recesszióba tolja Amerikát – és több más ország gazdaságát is
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 15:18
Valamivel viszont nem számolt az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság Gyorsan megjött a köszönet a magyar kormány legújabb húzására
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 14:08
Az izraeli külügyminiszter üdvözli, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Makro / Külgazdaság Megcáfolták: nem kutat 10 milliárd eurós hitel után a kormány
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:53
Az illetékes tárca szerint nincsenek ilyen tervek.
Makro / Külgazdaság Ez gyors volt: máris kicsinált egy gyárat a vámokkal Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:11
Első körben átmenetileg áll le egy kanadai gyár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG