Nagy pofon után gyors visszarendeződés
Egy erősen felívelő gazdasági ciklusban érte el Magyarországot a koronavírus-járvány, mind 2018-ban, mind a tavalyi évben közel 5 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Sőt a lendület még az első negyedévben is kitartott, hiszen szemben a nyugat-európai országokkal a magyar gazdaság nem omlott össze. A második negyedéveben ellenben az Európai Unió egyik legrosszabb GDP mutatóját produkálta Magyarország,13,6 százalékkal esett vissza a gazdaság.
Az Európai Bizottság jelentése hangsúlyozza: eltérően számos más országgal nálunk viszonylag enyhe korlátozások voltak, és ennek ellenére alacsony esetszámmal jutottunk túl a járvány első hullámán. Ugyanakkor a nyitott gazdaságunk és a nagy súllyal rendelkező ciklikus iparágak (mint például a járműgyártás és a turizmus) miatt súlyos gazdasági károkat okozott a koronavírus.
A korlátozások enyhítése után, illetve a globális értékláncok helyreállásával a nyár folyamán gyorsan erőre kapott a magyar gazdaság, amit jelzett többek között, hogy az ipari termelés csupán 2,1 százalékkal maradt el az éves bázistól. A kiskereskedelem esetében pedig még ennél is kisebb volt a visszaesés, az 1,2 százalékos gyengülést mutatott az egy évvel korábbi értékhez képest. Emellett a foglalkoztatás terén is javulás volt, hiszen éves összehasonlításban 0,4 százalékos visszaesést mértek augusztusban.
A legrosszabbkor jött a második hullám
A biztató folyamatokat azonban a járvány második hulláma megtörte, és a hangulatindexek, illetve a fogyasztói bizalom visszaesése is azt jelzi, hogy az érintettek újabb gazdasági visszaeséssel számolnak. Miután a tavasszal bevezetett bértámogatási programok kifutottak, és a kormány nem vezetett be újabb intézkedést, az EB azzal számol, hogy az ősz folyamán nagyobb leépítési hullám jöhet. Az év eddigi folyamatai, és a várakozások alapján a prognózis a magyar kormány és az MNB várakozásával összhangban lévő recessziót vár, szerintük 6,5 százalékkal eshet vissza 2020-ban a magyar gazdaság.
A gazdasági prognózis mind 2021-re, mind 2022-re komolyabb növekedéssel számol, a GDP változása kapcsán hasonló értékekre számítanak, mint a pénzügyminisztérium. Jövőre 4, egy évvel később pedig 4,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, ami azt jelenti, hogy 2022 második félévére dolgozhatjuk le a járvány okozta visszaesést. Az EB előrejelzése szerint ha az újabb korlátozásokat majd enyhítik, az a fogyasztásban biztosan visszaköszön és ez lehet az egyik motorja az újrainduló növekedésnek.
A Bizottság elemzése kiemeli, hogy a magyar kormány és a jegybank lépései is támogatják a beruházások élénkítését, így a bizonytalan helyzeten túljutva a kapacitások magasabb kihasználása is jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Arra is emlékeztetnek, hogy a magánberuházások és az építőipar komoly segítséget kapnak, egyrészt a különböző támogatások, másrészt az áfa átmeneti csökkentése révén.
Elüt a mostani kánontól, amit a forintról mondanak
Az anyag szerint a forint idei viszonylag jelentős gyengülése is hasznára válhat a magyar gazdaságnak, hiszen az exportunk versenyképessége ezáltal erősödött. Ugyanakkor a külkereskedelemben és a turizmus esetén is lassabb felfutásra kell készülni a szakértők szerint. Az idei évben a magyar folyófizetési mérleg is jelentős mínuszt mutat majd a prognózis szerint, ám az EB úgy látja, hogy ez csak átmeneti lesz.
A lefele mutató kockázatok között említik, hogy a vállalati szektor és a háztartások várakozásait nehéz felmérni, az az idei évben nagyon hektikusan változott. Emiatt viszont a beruházási és fogyasztási adatok is eltérhetnek az előzetes várakozásoktól. Gyorsabb növekedést hozhat ellenben, hogy az EB nem számolt az új uniós transzferek hatásával, így a működését jövőre megkezdő Helyreállítási alapból érkező összegekkel sem.
Az előrejelzés szerint az idei évben az uniós átlagnál sokkal magasabb, 3,4 százalékos lehet a magyar infláció. Ráadásul a pénzromlás üteme a következő években is hasonló mértékű lehet. Ebbe az irányba hat, hogy például a dohánytermékek adója progresszíven emelkedik jövőre. Emellett a szűkös munkaerőpiaci kapacitások is a drágulás irányába mutatnak. Az EB szerint jövőre 3,3 százalék, míg 2022-ben 3 százalékos lehet a magyar infláció.
Megborul a költségvetés, megugrik az adósság
Az EB prognózisa szerint az államháztartás helyzete jelentősen romlik a COVID-19 járvány okozta gazdasági válság miatt. Szerintük az államháztartási hiány 2020-ban várhatóan a GDP 8, százalékára emelkedik, ez megint összhangban van a pénzügyminisztérium 8-9 százalékos várakozásával.
A gazdasági visszaesés miatt számottevően csökkenek idén a közvetett adóbevételek, és a gazdasági helyzet romlása a társadalombiztosítási járulékokra is hatással van. Ráadásul a korábbi ígéreteinek megfelelően a kormány tovább csökkentette a vállalatok által fizetendő szociális hozzájárulási adó mérték, amely az állami bevételek további visszaesését generálja.
A mérleg másik felén a járvány gazdasági hatásainak negatív hatása a magasabb költségvetési kiadásokban köszön vissza. Ezek közé tartozik a foglalkoztatás fenntartására fordított összegek, a megnövekedett egészségügyi kiadások, és a beruházásösztönző lépések is. Figyelemre méltó, hogy miközben a magyar kormány is kétszámjegyű százalékokról beszél, az EB szerint az ösztönzők és a fiskális intézkedések becsült nettó költségvetési hatása a GDP 3 százalékára rúg.
Az EB szerint a hiány a következő években számottevően csökken majd, ám így sem éri el a korábban kőbe vésettnek tekintett 3 százalékos szintet. Szerintük ugyanis jelentős módosítások nélkül a várható hiány a GDP 4,25 százalék lehet 2022-ben.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
