A Költségvetési Tanács a növekedési kockázatok mellett finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi költségvetési tervben, mivel az IMF/EU-hitellel a büdzsé bevételeiben ugyan nem számol a gazdasági tárca, de a makropálya tervezésében igen. Kovács Árpád szerint ha mégsem születik meg a megállapodás, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
A Költségvetési Tanács elnöke az m1 Ma reggel című műsorában a növekedési és finanszírozási kockázatokkal indokolta a kormánynak javasolt alternatív makrogazdasági pálya összeállításának szükségességét. A testület ezért arra kérte a tárcát, hogy készüljenek megfelelő számítások, és Kovács Árpád szerint erre készség mutatkozott. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára később, ugyancsak a műsorban jó, "megfogadandó" tanácsnak nevezte az óvatos költségvetési tervezésre vonatkozó KT-javaslatot. Kovács Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye rosszabb lesz a korábban vártnál, így a bázis is alacsonyabb lesz. A tanács korábban egy alternatív költségvetést és további megszorítást javasolt a kormánynak.
A Költségvetési Tanács elnöke emlékeztetett, hogy 2013 növekedési esélyeit is kedvezőtlenebbnek látják az elemzők a kormánynál, az 1,6 százalékos bővülésnek nagyjából a felét tartják reálisnak. Optimista várakozás mellett készülni kell arra, hogy a helyzet rosszabb lehet, ezért javasolt a tanács az Országvédelmi Alap előirányzatának növelését, amelynek a "kiadási oldalon vannak hatásai" - mondta. A Költségvetési Tanács elnöke kifogásolta azt is, hogy még sok a jogi bizonytalanság, hiányoznak például a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedéseit biztosító egyes jogszabályok. Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az év második felében már megindulhat a növekedés, és a reformok eredményei is beérnek lassan.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.
A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.
Kármán András pénzügyminiszter kedden vázolta a részletes 2027-es költségvetési terveket. Úgy látja, egymillió család járhat jobban, 40-60 ezer család viszont kevesebbet fog kapni.
Üdvözli az árrésstop kivezetését az Országos Kereskedelmi Szövetség, ugyanakkor csalódott a kiskereskedelmi különadó fennmaradása miatt. A szervezet a piaci verseny helyreállítását támogatta, és a rendkívüli adóterhek megszüntetésének menetrendjét sürgette.
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.
Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.