A Költségvetési Tanács a növekedési kockázatok mellett finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi költségvetési tervben, mivel az IMF/EU-hitellel a büdzsé bevételeiben ugyan nem számol a gazdasági tárca, de a makropálya tervezésében igen. Kovács Árpád szerint ha mégsem születik meg a megállapodás, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
A Költségvetési Tanács elnöke az m1 Ma reggel című műsorában a növekedési és finanszírozási kockázatokkal indokolta a kormánynak javasolt alternatív makrogazdasági pálya összeállításának szükségességét. A testület ezért arra kérte a tárcát, hogy készüljenek megfelelő számítások, és Kovács Árpád szerint erre készség mutatkozott. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára később, ugyancsak a műsorban jó, "megfogadandó" tanácsnak nevezte az óvatos költségvetési tervezésre vonatkozó KT-javaslatot. Kovács Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye rosszabb lesz a korábban vártnál, így a bázis is alacsonyabb lesz. A tanács korábban egy alternatív költségvetést és további megszorítást javasolt a kormánynak.
A Költségvetési Tanács elnöke emlékeztetett, hogy 2013 növekedési esélyeit is kedvezőtlenebbnek látják az elemzők a kormánynál, az 1,6 százalékos bővülésnek nagyjából a felét tartják reálisnak. Optimista várakozás mellett készülni kell arra, hogy a helyzet rosszabb lehet, ezért javasolt a tanács az Országvédelmi Alap előirányzatának növelését, amelynek a "kiadási oldalon vannak hatásai" - mondta. A Költségvetési Tanács elnöke kifogásolta azt is, hogy még sok a jogi bizonytalanság, hiányoznak például a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedéseit biztosító egyes jogszabályok. Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az év második felében már megindulhat a növekedés, és a reformok eredményei is beérnek lassan.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A várakozásokat is felülmúlta a drágulás üteme az euróövezetben: az áprilisi infláció 3 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra gyorsult. A háttérben elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése áll, amit a közel-keleti feszültségek fűtenek.
Bár a vártnál erősebben kezdte az évet a magyar gazdaság, a 2026-os előrejelzéseket ez nem módosítja felfelé. A Tisza-kormánytól várható élénkítés hatásait ugyanis az iráni háború keresztülhúzhatja.
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, 773 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Euróban kifejezve az export értéke 3,6 százalékkal, az importé 11 százalékkal nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint 1,7 százalékkal bővült a GDP idehaza az első negyedévben, 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ennél magasabb, éves szintű növekedési ütemet legutóbb 2022 harmadik negyedévében láttunk.
A magyar védelmi ipar jelenleg még nem tekinthető kellően versenyképesnek a nemzetközi hadiipari beszállítói piacon, ami indokolttá teszi a célzott, hozzáadott értékre épülő specializációt – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. A finanszírozási környezet – különösen a SAFE-program forrásainak elérhetősége és azok stratégiai, állami koordinációja – meghatározó lesz abban, hogy a magyar védelmi ipar képes-e a következő évtizedben érdemi növekedési pályára állni.