A Minszki Megállapodás egyelőre fegyvernyugvást hozott Ukrajnában. De a „kis hidegháborút” követően csupán egyfajta „hideg béke” köszöntött be a Balti- és a Fekete tenger közötti térségben.
A történelem súlyos árnyai miatt különösen komoly az aggodalom a skandináv térségben és a Baltikumban. A kis balti köztársaságok vezetői NATO-tagságuk ellenére sem alszanak nyugodtan, hiszen országaik orosz nyelvű lakosainak akár vonzóbb is lehet a szakadár-orientáció, különösen, ha a délkelet-ukrajnai oroszok népköztársaságai eredményesnek tűnnek nekik. Lettország a héten jelentette be, hogy egyetemisták számára bevezeti a katonai felkészítést. Litvánia már a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését fontolgatja. Korábban már beszámoltunk Lengyelország fegyverkezéséről.
Svédország március közepén döntött úgy, hogy egy évtizedes kihagyás után 150 katonát telepít a Balti tenger stratégiai fontosságú szigetére, Gotlandra. Ezen felül pedig növelni fogja a sziget körül a hadgyakorlatok számát szárazföldi-, tengeri- és légierejével egyaránt. A baltiak számára ez csak részben jelent megkönnyebbülést, hiszen Stockholm egyrészt továbbra sem tagja a NATO-nak, másrészt pedig a hidegháború alatt 5000 katonát állomásoztatott a szigeten.
A baltiak attól tartanak, hogy az oroszok adott esetben percek alatt lerohanhatják Gotland szigetét és ez alapjaiban változtatná meg a térség erőviszonyait. Egy csapásra lenne példának okáért 57 000 svéd túszuk a szigeten, amely egy NATO ellentámadást felettébb megnehezítene. Ha pedig Moszkva azonnal S-300 és S-400-as légvédelmi rakétarendszereket, valamint K-300P hajó-ellenes rendszert telepítene a szigetre, azzal az amerikai erők számára elzárnák a Balti térség felé a hozzáférést.
Stockholm az orosz polgári és katonai hírszerzők invázióját is érzékeli. A Svéd Biztonsági Szolgálat (Säpo) szerint a stockholmi orosz követség diplomatáinak legalább harmada tényleges kém. Az elmúlt hónapokban a svédek egyre inkább megtapasztalhatták az orosz hírszerzési incidenseket, például tengeralattjárók behatolását parti vizeikre. A hónap elején aztán az Északi Miniszterek Tanácsa úgy döntött, hogy „határozatlan időre” bezáratja az orosz információs irodákat Svédországban
Káncz Csaba jegyzete
Volt olyan luxusvilla, amely 1,7 milliárd forintért kelt el 2025-ben. 
