A Minszki Megállapodás egyelőre fegyvernyugvást hozott Ukrajnában. De a „kis hidegháborút” követően csupán egyfajta „hideg béke” köszöntött be a Balti- és a Fekete tenger közötti térségben.
A történelem súlyos árnyai miatt különösen komoly az aggodalom a skandináv térségben és a Baltikumban. A kis balti köztársaságok vezetői NATO-tagságuk ellenére sem alszanak nyugodtan, hiszen országaik orosz nyelvű lakosainak akár vonzóbb is lehet a szakadár-orientáció, különösen, ha a délkelet-ukrajnai oroszok népköztársaságai eredményesnek tűnnek nekik. Lettország a héten jelentette be, hogy egyetemisták számára bevezeti a katonai felkészítést. Litvánia már a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését fontolgatja. Korábban már beszámoltunk Lengyelország fegyverkezéséről.
Svédország március közepén döntött úgy, hogy egy évtizedes kihagyás után 150 katonát telepít a Balti tenger stratégiai fontosságú szigetére, Gotlandra. Ezen felül pedig növelni fogja a sziget körül a hadgyakorlatok számát szárazföldi-, tengeri- és légierejével egyaránt. A baltiak számára ez csak részben jelent megkönnyebbülést, hiszen Stockholm egyrészt továbbra sem tagja a NATO-nak, másrészt pedig a hidegháború alatt 5000 katonát állomásoztatott a szigeten.
A baltiak attól tartanak, hogy az oroszok adott esetben percek alatt lerohanhatják Gotland szigetét és ez alapjaiban változtatná meg a térség erőviszonyait. Egy csapásra lenne példának okáért 57 000 svéd túszuk a szigeten, amely egy NATO ellentámadást felettébb megnehezítene. Ha pedig Moszkva azonnal S-300 és S-400-as légvédelmi rakétarendszereket, valamint K-300P hajó-ellenes rendszert telepítene a szigetre, azzal az amerikai erők számára elzárnák a Balti térség felé a hozzáférést.
Stockholm az orosz polgári és katonai hírszerzők invázióját is érzékeli. A Svéd Biztonsági Szolgálat (Säpo) szerint a stockholmi orosz követség diplomatáinak legalább harmada tényleges kém. Az elmúlt hónapokban a svédek egyre inkább megtapasztalhatták az orosz hírszerzési incidenseket, például tengeralattjárók behatolását parti vizeikre. A hónap elején aztán az Északi Miniszterek Tanácsa úgy döntött, hogy „határozatlan időre” bezáratja az orosz információs irodákat Svédországban
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,73 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
