|
| A berlini karácsonyi vásárban 2016. december 19-én Forrás:MTI/AP/Michael Sohn |
A Breitscheidplatz nevű téren Berlinben, a karácsonyi vásárban egy teherautóval Anis Amri fiatal tunéziai pont egy évvel ezelőtt gázolt halálra 12 embert. Ez volt az első iszlám vallási indíttatású merénylet az országban a 2015-ös menekülthullám nyomán. (A merénylőt pár nappal később Milánóban, szökés közben lelőtték.) Erről ma minden német lap bőségesen megemlékezik.
A köztársasági elnök, Frank-Walter Steinmeier szerint az állam és a társadalom mulasztásokat követett el azóta, mert nem állt teljes mértékben az áldozatok hozzátartozói mellé, későn vagy nem elégséges segítséget nyújtott. A merénylet után túl gyorsan az a nézet vált uralkodóvá, hogy tovább kell élni az életet és nem szabad a terrortól megfélemlíteni hagyni magukat az embereknek. Eközben nem fordítottak kellő figyelmet a fájdalomra és az emlékezésre.
Pedig tudták, hogy veszélyes
Az áldozatok családtagjai kritizálták Angela Merkel kancellárt, amiért nem rótta le kegyeletét személyesen. Valószínűleg emiatt a kancellár hétfőn 80 hozzátartozót fogadott hivatalában.
Sokan, köztük Steinmeier is, azért is panaszkodnak, hogy a merénylet egyáltalán megtörténhetett, hogy az állam nem tudta megvédeni polgárait. A kritikákat főleg arra alapozzák, hogy a merénylőt veszélyesként (a német szakzsargonban lehetséges veszélyeztetőként) tartották számon.
A berlini RBB Inforadio reggel rendőrségi vezetőt idézett, aki szerint nem lehetséges minden olyan személyt állandóan megfigyelés alatt tartani, akik veszélyesnek számítanak. Ehhez több ezer további munkatársra lenne szükség.
Az volt, akinek mondta magát
Az N-Tv.de római tudósítója eléggé pontosan összefoglalta a merénylő élettörténetét. A tunéziai Anis Amri 2011 februárjában, az ottani “arab tavasznak” nevezett megmozdulások idején érkezett az olasz Lampedusa szigetére, ahol regisztrálták mint 16 évest. Valójában már épp betöltötte a 18 évet, ám az összes többi adata valódinak bizonyult, nem használt hamis személyazonosságot.
Egy 2011 áprilisi filmfelvételen már felfedezték a tüntető menekültek között, a csoport köveket dobált és matracokat gyújtott fel. Ez után randalírozó társaival egy katolikus ifjúsági otthonban helyezték el, ahol az igazgató szerint csendes volt és sokat mosolygott. Ám társaival együtt fegyelmezetlen, alkohol, cigaretta és lányok után jártak. Munkát papírok híján nem kaptak. Franciaországba vagy Belgiumba szerettek volna eljutni, mert tudtak franciául.
Dühös, de nem terrorista
Végül az újabb és újabb fegyelmi problémák után a csoport ismét fellázadt, és megint három szobát gyújtott fel. “Ez a gyújtogatás már egyszer végül is bejött nekik” – jegyzi meg a német oldal. Ezúttal azonban Anis Amrit letartóztatták és négy évet kapott.
|
| Teherautó mellett tűzoltók 2016. december 19-én, Forrás: MTI/AP/Michael Sohn |
A börtön szociális munkatársa szerint az alapvetően félénk Anis Amri a matracgyújtogatásért kapott négy évet súlyos igazságtalanságként, aránytalanul nagy büntetésként élhette meg. Elkezdtek dühkitörései lenni, időnként erőszakra hajlamossá vált, ám a büntetés-végrehajtási igazgató szerint így is érthetetlen, hogyan lett belőle terrorista.
Magától fordult Allahhoz?
Egyszer aztán fejlevágással fenyegette meg egyik rabtársát és az összes keresztényt, ettől kezdve veszélyesként sorolták be. Elkezdett buzgón imádkozni. Nem voltak radikális rabtársai és el volt vágva az internettől, a radikális könyvektől is. Az olasz hatóság azt feltételezi, hogy magától radikalizálódott.
Szabadulása után megpróbálták visszatoloncolni Tunéziába, de Tunézia azt állította, hogy nem ottani állampolgár. Ekkoriban, 2015-ben tűntek fel először Facebook-oldalán az Iszlám Állam propagandaszövegei, zászlai. Állítólag azt mondta egy barátjának: négy évig egyedül volt a börtönben, a családja is teljesen elhagyta, nem maradt neki senki más, csak Allah.
Azóta is azon tanakodnak szakértők, mikor is kattanhatott be, és hogyan lehetett volna ezt elkerülni. A 2011-es érkezésekor, Lampedusa szigetén még aligha volt iszlamista, mikor 2015-ben Olaszországból Németországba ment, akkor viszont már biztosan igen.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
