|
| Simicskó István honvédelmi miniszter egy M100-as támogatói mesterlövész-puskával a kezében a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezred és a Terrorelhárító Központ (TEK) lövészeti bemutatóján az újdörögdi lőtéren 2016. szeptember 16-án. (Fotó forrása: MTI Fotó, Varga György) |
Simicskó István honvédelmi minisztert Demeter Márta (még független országgyűlési képviselőként) kérdezte, hogy milyen ütemben tervezik emelni a védelmi költségvetést. A miniszter válasza pénteken került fel a parlament honlapjára.
Válaszában a honvédelmi miniszter felidézte, hogy már 2016-ra is jelentős, a GDP 0,1 százalékának megfelelő forrásbővülés volt tapasztalható a fejezet költségvetésében.
| A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy a következő tíz évben éves GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásoknak szentelik. Ezt a szintet 2016-ig mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - érte el. |
Egy kormányhatározat szerint a Honvédelmi Minisztérium fejezetének támogatási főösszege a 2017-2026 költségvetési évekre a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékpontos növelésével 2024-re eléri a (NATO által is elvárt) GDP legalább 2 százalékát, és az elért szintet 2025-től is "minimum" megtartják majd - fejtette ki Simicskó István.
A honvédelmi korábban megalkotott "egy átfogó jellegű és komplex, hosszútávon meghatározó jelentőséggel bíró koncepciót", a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot - tette hozzá.
Lerongyolódott hazai képességek
A témában korábban biztoságpolitikai szakértőnk írt cikket. Káncz Csaba szerint a hazai védelmi kiadások olyannyira alacsony szintűek, hogy gyakorlatilag egy szinten állnak Szlovákia ez irányú kiadásaival. A hazai csapatoknál lévő technika jelenleg csupán mintegy 30 százaléka fogható hadra, a többi csak részlegesen működőképes.
Simicskó István honvédelmi miniszter nemrégen meghirdette a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi-haderőfejlesztési programot. A hazai védelmi iparral komoly tervei vannak a kormányzatnak, de az nem mostanában fog feltámadni, mert a katonai és védelmi technológiai követelmények messze elhúztak az iparunk teljesítő-képessége mellett, például a robotika, az anyagkutatás, a komplex fejlesztési projektek, a digitalizáció, az informatika – különösen a térinformatika, valamint a telemetria területén. A teljes cikket itt olvashatja >>
Térségünkben egyébként Románia és Lengyelország a GDP-jéhez képest dupláját költi védelmi kiadásokra, mint hazánk, és ezzel ők már megfelelnek a NATO elvárásainak, amely 2 százalékos szintet vár el.
Ellentétes információk. 
