Moszkva szerint a február 24-én indított akció "különleges katonai művelet", amelynek célja nem területfoglalás, hanem szomszédjának demilitarizálása és "nácítlanitása". A pápa a kezdetektől fogva visszautasította ezt a megfogalmazást, és háborúnak nevezte a konfliktust - írja a Reuters.
"Európa keleti része felől, a napkelet földjéről most a háború sötét árnyai vetülnek ránk. Azt hittük, hogy más országok megszállása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfenyegetés a távoli múlt zord emlékei" - mondta a pápa a máltai tisztségviselőkhöz intézett beszédében, miután kétnapos látogatásra érkezett a földközi-tengeri szigetországba.
"A háború jeges szelei azonban, amelyek csak halált, pusztulást és gyűlöletet hoznak magukkal, erőteljesen söpörtek végig megannyi ember életén, és mindannyiunkat egyaránt érintenek" - mondta.
"Ma ismét ott tartunk, hogy néhány potentát sajnálatos módon a nacionalista érdekek anakronisztikus követelései miatt konfliktusokat provokál és szít, miközben az egyszerű emberek úgy érzik, hogy egy olyan jövő építésére van szükség, amely vagy közös lesz vagy egyáltalán nem lesz" - fogalmazott a katolikus egyházfő.
A pápa már korábban is határozottan elítélte az agressziót, s Oroszországra eddig közvetlenül csak imáiban utalt, például egy március 25-i, a békéért rendezett különleges globális eseményen.
"Most, az emberiségre zúdult háború éjszakáján ne hagyjuk, hogy a béke álma elhalványuljon!" - mondta szombaton. Ma, Máltára repülve azt is kijelentette Ferenc pápa, hogy az ukrán fővárosba, Kijevbe is elutazik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Vitalij Klitschko kijevi polgármester, Szvjatoszlav Sevcsuk, az ukrán bizánci rítusú katolikus egyház főpásztora és Andrij Jurasz, Ukrajna vatikáni nagykövete már korábban is hívták Ukrajnába Ferenc pápát.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
