Finnország évtizedek óta felkészült egy esetleges orosz támadásra, amely így heves ellenállásba ütközne - jelentette ki szerdán a finn vezérkari főnök. Timo Kivinen tábornok hangsúlyozta, hogy bár hazája jelentős fegyverkészleteket is felhalmozott, a háború esetén a legfontosabb mégis az emberek eltökéltsége lenne.

"A legfontosabb védelmi vonal a két fül között húzódik, ahogy azt jelenleg az ukrajnai háborúban is látjuk" - fogalmazott újságíróknak.

"Következetesen fejlesztettük védelmi rendszerünket, mégpedig éppen az Ukrajnában is felhasznált hadi technikát, azaz a tűzfegyvereket, fegyveres egységeket és légvédelmet" - magyarázta Kivinen.

"Ukrajna megakad Putyin torkán, ahogy Finnország is megakadna" - tette hozzá.

A tábornok emellett pozitívan nyilatkozott a NATO-tagsággal járó közös légtérellenőrzési gyakorlatokról, amelyek szerinte a finn védelmet is erősítenék, valamint méltatta a szervezet azon elvét, mely szerint ha egyik tagországukat megtámadják, a többi a segítségére siet.

Mindazonáltal leszögezte azt is, hogy "Finnország védelméért a legnagyobb felelősséggel továbbra is a finnek tartoznak".

Finnország és az egykori Szovjetunió két háborút is vívott egymással a múlt században: az 1939 végén indított, téli háborúban és az 1941-ben kirobbant, folytatólagos háborúban körülbelül 100 ezer finn vesztette életét, de a Szovjetunió ennél jóval nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelnie, annak ellenére, hogy mindkét fegyveres konfliktus szovjet győzelemmel ért véget. A két országnak 1300 kilométeres közös határa van.

Jóllehet az 5,5 milliós Finnország évtizedeken át kitartott a semlegesség politikája mellett, a második világháború óta jelentős katonai arzenált épített ki, és - ellentétben sok nyugati országgal - nem törölte el a kötelező katonai szolgálatot sem: mintegy 280 ezer katonája és 870 ezer tartalékosa van.

Helsinki májusban - a mind ez idáig szintén semlegességét hangoztató Svédországgal közösen - adta be NATO-csatlakozási kérelmét az Ukrajna megtámadását követően.

Finnországban van emellett Európa egyik legerősebb tüzérsége, és manőverező robotrepülőgépekből is jelentős mennyiségre tett szert, nemrég pedig négy új hadihajót és 64 F-35-ös vadászrepülőgépet rendelt a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártótól. Helsinki a bruttó nemzeti termékének (GDP) két százalékát költi védelmi célokra, többet, mint sok NATO-tagország.

A védelmi minisztérium májusban végzett felmérésén a megkérdezettek körülbelül 82 százaléka azt felelte, fegyvert fognának, ha az országot támadás érné - emlékeztet a Reuters hírügynökség.

Helsinki és Stockholm május végén tárgyalásokba kezdett a csatlakozási kérelmüket ellenző Törökországgal. Ankara nem sokkal e kérelem beadása után közölte, hogy nem támogatja a két ország csatlakozását a szervezethez, azt vetve szemükre, hogy támogatják a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a szintén kurd vezetésű Népvédelmi Egységeket (YPG), amely a nyugati országok egyik leghatékonyabb szövetségese volt Szíriában az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen folytatott küzdelemben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter emellett felszólította őket, oldják fel bizonyos hadiipari termékekre vonatkozó korlátozásaikat.

(MTI/Reuters)