A finn kormányfő kitért az Oroszország elleni esetleges szankciókra, valamint a NATO-tagságról szóló vitára is. Amennyiben bekövetkezne Oroszország támadása Ukrajna ellen, és ennek nyomán az Európai Unió (EU) szankciókat, Oroszország pedig ellenintézkedéseket vezet be, a finn vállalatok is az érintettek között lennének, s ezzel kapcsolatban a finn kormányfő elmondta: Finnország és Oroszország kereskedelmi kapcsolatait megvitatták az európai partnerekkel, és Helsinki álláspontja megértésre talált.
A Krím félsziget annektálása után az EU által bevezetett büntetőintézkedések Finnország Oroszországba irányuló exportjának mindössze fél százalékát érintették. Az orosz ellenszankciók viszont keményebben sújtották Finnországot, mivel Oroszország blokkolta a finnek Oroszországba irányuló exportjának mintegy 5 százalékát, amely főként élelmiszerekből, például tej- és hústermékekből áll.
Az oroszok Ázsiából gyorsan találtak helyettesítő piacokat, a finn GDP-re gyakorolt hatás 0,1 százalékos volt. Ezúttal a következmények még jelentősebbek lehetnek, ha az energia is felkerül a szankciós listára.
A finn miniszterelnöknőt ismét megkérdezték Finnország esetleges NATO-tagságáról és -kérelméről. Az év elején Marin heves vitát váltott ki azzal a jóslatával, hogy a 2023 áprilisában esedékes következő parlamenti választások előtt "nagyon valószínűtlennek" tűnik a csatlakozási kérelem benyújtása.
A kormányfő ugyanakkor most kitartott korábbi kijelentése mellett, miszerint mégsem kizárt hogy Finnország még ebben a parlamenti ciklusban beadja jelentkezését az észak-atlanti katonai szövetséghez.
Norvégia és Mexikó is ott van a 16 között. 
