Unalomig ismerjük már a mondatot: ez az év nem olyan, mint a többi. Ez az utazásra hatványozottan igaz: nem ajánlott, bonyolult és drága is utazni. Aki pedig mégis utazik, könnyen lehet, hogy egy luxusdesztináció választása után a szokásos közösségi médiás dicsekvés helyett igyekszik mindezt eltitkolni. Január elején hawaii és más karácsonyi kirándulások miatt 8 kanadai politikus mondott le (vagy fokozták le őket). Manapság, bár az új típusú koronavírus fertőzés nem tesz különbséget a státusszal rendelkező gazdagok és a többség között, sokan döntenek úgy, hogy luxus nyaralóhelyekre repülnek, ahol garantált a napsütés és a kék óceán. Míg a lengyel hírességek a mexikói Tulumban és Zanzibáron nyaralnak, Magyarországon a – politikai - elit körében az egyik legnépszerűbb utazási célpont a Maldív-szigetek.
Harmadik hullám - irány a Maldív-szigetek
Magyarországról kb. 15 órát kell repülni, hogy elérjük ezt a paradicsomi országot, majd a fővárosból - üdülőhelyünk távolságától függően - további utazás vár ránk gyorshajóval vagy hidroplánnal. Ha valaki az Indiai-óceánon található helyen szeretne pihenni, akkor menetrend szerinti gépekkel egy 10 napos (8 éjszakás) nyaralás ára reggelivel fejenként félmillió forintnál kezdődik, de a fővárostól való távolság és a magasabb színvonalú ellátás könnyen megdobja az árat, így jobb, ha fejenként egymillió forinttal számolnunk.
A híres-hírhedt Bombardier luxusgép, amelyikkel a Mészáros család is megfordult a szigeteken, a menetrend szerinti járatok által kevésbé használt déli, Gan szigeti nemzetközi repülőtéren landolt idén februárban kétszer is. A hely repülőtere egyébként a korlátozások alatt rekordot döntött: tavaly decemberben egy időben 35 magánrepülő használta a repteret.
Ezernyi sziget az óceánon
A Maldív-szigetek független ország (1965-ig volt brit gyarmat): 1192 szigetből áll és India délnyugati csücskétől és Srí Lankától néhány száz kilométerre található. Az összes sziget területe összesen csupán 300 km2-es, ez kevesebb mint Budapest területének 60 százaléka. E mellett a szigetek eléggé szét vannak szórva, a két legtávolabbi között több mint 850 km a távolság. A főváros, Malé, 6 km2-es területével és 230 ezres lakosságával a világ egyik legsűrűbben lakott városa.
Jelenleg az ország népessége valamivel fél millió fő fölött van. A szigeteken gyakorlatilag mindenki muszlim vallású.
Turista - és offshore paradicsom
A Maldív-szigetek gazdaságának több mint két harmadát a turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások adják. Bár a szigetvilág nem olyan ismert név az offshore világban, mint például a Kajmán-szigetek, Maldívon is sok céget alapítanak adóoptimalizálás érdekében.
Előnyt jelent, hogy az ország második hivatalos nyelve az angol, már 130 USD ( kb. 40 000 Ft) értékben lehet tőkét bevinni, megengedettek a 100 százalékban külföldi tulajdonú cégek, a részvényesek felelőssége csak az alaptőkéhez való hozzájárulásukra korlátozódik, az ÁFA 6 százalékos, és míg a helyi cégeknek a társasági adója 15 százalékos (10 millió forint felett), a külföldi (nem a Maldív-szigeteken üzletet folytató) cégeké mindössze 5 százalék. Viszonyításképpen: a Kajmán-szigeteken nem létezik társasági adó, Magyarországon 2017-ben csökkentették a társasági adót 9 százalékra, míg az EU-s átlag 21,9 százalék.
Modern politika, sajtó, korrupció, radikális iszlám
Miközben a turisták és az adókerülő vállalkozások szemszögéből idilli helyről beszélünk, a helyi lakosság vélhetőleg nem feltétlen van ezen az állásponton. A politikai szabadságjogokkal a függetlenedése óta hadilábon áll az ország, ami időnként robbanásig feszült helyzetet okoz.
Az országot a ’60-as évektől kezdve autokratikus egypártrendszer jellemezte, Ibrahim Nasir 1957 – 78 között, míg Maumoon Abdul Gayoom 1978-2008 között volt hatalmon.
Az utóbbi 20 évben a rendszerrel szembeni elégedetlenség többször is zavargást, tüntetést eredményezett. 2003-ban az robbantott ki felkelést, hogy egy rabot halálra vertek a börtönben. A zavargások során rendőrségi- és kormányépületeket rongáltak meg vagy gyújtottak fel, hárman meghaltak, 20 embert pedig meglőttek. Egy évvel később az ország történetének legnagyobb tüntetése során 5000 ember vonult az utcákra. (Ez az akkori népesség közel 2 százaléka volt, tehát egy 200 ezres magyarországi tüntetésnek „felelt meg”.) Az eredetileg politikai foglyok elengedéséért zajló tüntetésekből demokráciapárti tüntetések lettek, ennek nyomán 2005-től engedélyezték más pártok megalakulását is.
2008-ban Mohamed Nasheed lett az ország elnöke, akit aktivizmusa miatt korábban több mint 20-szor tartóztattak le. 2012-ben mondott le az elnöki címéről, majd másnap azt nyilatkozta, erre lőfegyverrel kényszerítették. 2013-től Abdulla Yameen elnököl, de az utóbbi 9 év sem volt zökkenőmentes, jellemző eset, hogy a népszerű exelnököt 13 év börtönre ítélték. 2018-ban pedig azért alakult ki politikai válság a szigeteken, mert a legfelsőbb bíróság a politikai foglyok szabadon bocsátásáról döntött. Ezt azonban a regnáló elnök megtagadta, feloszlatta a parlamentet és a hadsereg megszállta a fővárost, Malét. 2019 áprilisában elsöprő győzelmet aratott a Maldív Demokrata Párt, s úgy tűnik, az országban elindult a valódi változás.
Ennek egyes független intézmények rangsoraiban is van már nyoma. A Riporterek Határok Nélkül a Maldív-szigetek médiáját a 79. legszabadabbnak tartják, ahová a 120. helyről sikerült felkúszni 2018 óta (Magyarország jelenleg a 89. helyet foglalja el). A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe pedig 2020-ban a korábbi 130. helyről a 75. helyre sorolta az országot, érdekesség, hogy hazánk jelenleg a 69. helyen található.
A demokratikus folyamatok ellenére a radikális iszlámban válaszokat találó fiatalok is részei a társadalomnak, közel 200-an csatlakoztak az ISIS-hez Szíriában a Maldív-szigetekről , és 2020 februárjában késeléses terrorcselekmény is történt külföldi turisták ellen: ezt szintén az ISIS vállalta magára.
Életet adó turizmus és a gazdaság többi része
Idén 50 éve jelent meg a turizmus és épültek fel az első luxusüdülőhelyek a szigeteken. A ’70-es évek végén az egy főre jutó GDP mindössze 200 USD volt, ez sokszorozódott meg az utóbbi évtizedekben, ahogy luxusdesztinációvá vált a szigetvilág. A COVID-19 különösen megviselte az országot: a Világbank Dél-Ázsia legsúlyosabban érintett országának nevezte.
Tavaly az ország GDP-je 3,8 milliárd dollár volt, ez 27,5 százalékos visszaesést jelentett 2019-hez képest, igaz a tényadat a tavaly októberben előrejelzett 36 százalékos zuhanáshoz képest akár sikerként is elkönyvelhető. Viszonyításképpen tavaly a magyar GDP 5,1 százalékos csökkenést mutatott, más kérdés, hogy nálunk a turizmus súlya eltörül a Maldív-szigetekéhez képest.
Az egy főre eső GDP így tavaly 7 563 USD volt, míg Magyarországon ez az érték 15 372 USD. Vásárlóerő paritás szerint az átlagos magyar lakosra szintén körülbelül kétszer annyit engedhet meg magának, mint egy átlagos Maldív-szigeteki lakos.
Egyesek a Maldív-szigeteket a földrajzi elhelyezkedés (természetes szeparáció) miatt ideális úticélnak tartották Covid idején, és 2020-ban fél millió turista érkezett (miközben egy ével korábban még 1,7 millióan), de ennek az egyik fő oka az volt, hogy a helyi főszezon (november – április) két hónapját kevésbé érintette az új típusú koronavírus.
A fenti számadatoknál sokkal megdöbbentőbb, hogy a korábbi években a turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások adták az ország GDP-jének 70 százalékát, míg az állami bevételek 90 százalékban függtek a szektortól.
A foglalkoztatás szempontjából a halászat számít a legfontosabb ágazatnak, hiszen minden ötödik dolgozó itt talál munkát, ám a tevékenység gazdasági jelentősége mégis kicsi, hiszen csupán a GDP 3 százalékának a létrehozásáért felelős.
Az infláció rendkívül alacsony, 2020-ban mindössze 0,37 százalék volt , azonban az államadósság miatt többen aggódnak. Közéjük tartozik Mohamed Nasheed is, aki politikai fogságból szabadulva ismét az ország egyik legfontosabb politikusa lett. Szerinte a Maldív-szigetek kínai adósságcsapdába sétált be az utóbbi években. A tavalyi államadósság 5,56 milliárd dollár volt, ami a GDP 147 százaléka, ráadásul ennek több 55 százaléka Kína felé áll fenn.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
