Frank-Walter Steinmeier német, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a visegrádi négyek, valamint Németország és a soros EU-elnök Luxemburg külügyminisztereinek a migrációs válságról rendezett tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón Prágában 2015. szeptember 11-én. MTI Fotó: KKM/Burger Zsolt

Az Alapblognak nyilatkozó befolyásos európai döntéshozó kijelenti: „nem hiszi, hogy az oroszok és az amerikaiak valamiféle nagy egyezséget készülnének kötni Európáról, Európa feje fölött”.

Abban sem hisz egyébként, hogy Amerika az orosz várakozásoknak megfelelően fog politizálni. Asselborn ugyanakkor úgy véli, hogy a rendkívüli új belső és külső kihívások az Európai Uniót nem legyengíteni, hanem éppenséggel meg fogják erősíteni.

Asselborn arra a kérdésre, hogy vajon van-e törésvonal Trump és a szélesebb amerikai kormány közt az EU-val kapcsolatos politikában azt válaszolta, hogy bizonyos törésvonalak húzódnak meg a Trump elnök által – különösen a választási kampányban – hangoztatott álláspontok és azon vélemények között, amelyeket a kormány némely tagjai és az elnök egyes tanácsadói képviselnek.

„Nem vagyok azonban abban a helyzetben, hogy megítéljem az egymástól eltérő nyilatkozatok mögötti viták mélységét. Hiszek viszont abban, hogy Tillerson külügyminiszter, Mattis védelmi miniszter és az új nemzetbiztonsági főtanácsadó, McMaster tábornok pontosan értik az Európai Unió jelentőségét az európai és az Európán kívüli béke és stabilitás megőrzése szempontjából. Abban szintén bízom, hogy ezek az emberek ténylegesen tudják azt is, hogy maga az USA is milyen sokat nyer – belső stabilitásban, prosperitásban –, ha erős marad a transzatlanti kapocs. Az említett személyek szerintem képesek mindezt jól megértetni magával az elnökkel és mindenki mással is Washingtonban.”

Az oroszokkal kapcsolatban az is elmondta az interjúban, hogy vélhetően őket fogja csalódás érni, ha Trumptól az eddigiektől drasztikusan eltérő amerikai politikára számítanak, de emiatt, valamint Trump esetleges EU-val szembeni kereskedelmi korlátozásai miatt még korai lenne aggódni.

„Az USA és az EU együttesen 831 millió fogyasztót jelent. A világon megtermelt GDP egészének 46,2 százalékát ez a kettős adja össze. Közvetlenül 15 millió munkahely léte függ az Egyesült Államok és Európa gazdasági együttműködésétől. Ezek az adatok mégis csak sokat nyomnak a latba, amikor meghozzák a végső döntéseket Washingtonban.”

Mindenesetre azt határozottan kizárta, hogy az járható út lenne, ha az Egyesült Államok és Oroszország irányából Kína, Ázsia irányába terelődne az EU orientációja.

„Az EU-nak nincs más választása, mint hogy alkalmazkodjon az új helyzetekhez és így fejlődjön tovább – nem feladva saját elveit és szabályait. Ugyanakkor, szerintem, saját magunknak ártanánk, ha életben maradásunk érdekében bárkit is el akarnánk szigetelni. Az EU igazi erejét akkor tudja felmutatni, ha mind kevesebb korlát akadályozza a globális mozgást, a szabad kereskedelmet, ha a világ bármely részén jelen lehet, ha senki sincs elszigetelve. Az EU a viágkereskedelem egyik legnagyobb játékosa, egyúttal olyan térség, ahol jót üzletelhetnek a külső játékosok. És azért tudunk idáig eljutni, mert a globális játéktérben egy közös csapatot alkottunk.Továbbra is ezt kell mutatnunk Amerika, Oroszország és Kínával együtt egész Ázsia irányába. Az EU egy nagyon vonzó piac mindenki számára. 450 millió fogyasztó vár minőségi termékekre, szolgáltatásokra.”