Fogyatkozik a német munkanélküliség – hová lettek a menekültek?

Egy munkás a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál díjának, az Arany Medvének önti ki az alapját bronzból egy berlini műhelyben. Fotó: EPA / Clemens Bilan

Csökkenő népesség

A német munkaügyi hivatal igazgatótanácsának tagja, Raimund Becker szerint sokakat meglep, hogy noha egymillió ember érkezett az országba rövid idő alatt, ennek semmi nyoma nincs a munkanélküliség alakulásában. Becker szerint a gazdaság javuló helyzetén túlmenően ennek részben demográfiai okai vannak, emellett szerepet játszik az a tény, hogy a menekültek nem kis hányada nem lép még rögtön a munkaerőpiacra, nyelvtanulásra és átképzésre van szükségük.

A népesség elöregedése és az évtizedek óta alacsony születésszám miatt évente 300 ezerrel csökken a munkaképes korú lakosság, ennek ellenére a foglalkoztatottság havonta átlagosan 36 ezer fővel nőtt tavaly, és elérte a 43,5 milliót. A munkanélküli menekültek száma ugyanakkor csak 10 ezerrel nőt az első félévben, és még ennél is kisebb mértékben a másodikban. 2015-ben, a menekültválság idején még azt jelezte előre a német munkaügyi minisztérium, hogy 2016-ban nőni fog a munkanélküliség, a végül azonban jelentősen csökkent.

Mindenkinek jutott állás

A Bloomberg által összegyűjtött előrejelzések szerint a munkanélküliség idén 6,1 százalék marad és jövőre 6,2 lesz, miközben a Bundesbank ennél jóval optimistább: jövőre mindössze 5,8 százalékot várnak. Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, ez igen szép eredmény, mert azt jelenti, hogy a volt NDK tartományokat sikerült a gazdaságba integrálni, ott is megnőtt a gazdasági aktivitás, mindez úgy, hogy közben a munkaerőpiac megnyitása óta sokan mentek a közép-kelet-európai országokból, köztük tőlünk is állást vállalni Németországba.

Először tanulnak

Ami a menekülteket illeti, egy jelentős részük nem jelenik meg a munkaerőpiacon, különösen álláskeresőként nem. Akik eleve alkalmasak voltak egy állás betöltésére, azok már elhelyezkedtek, a többieket viszont nyelvtanulásra, sőt iskolai jellegű oktatásra, valamint szakmai képzésre küldik, és csak ezeket követően, több év múlva jelennek a munkaerőpiacon. A munkaügyi hivatal számításai szerint átlagosan 6 évig fog tartani, amíg egy menekült elvégzi a megfelelő német tanfolyamokat és képzéseket.

Befektetésnek tekintik

Angela Merkel számára most nagyon jól jöhet, hogy kedvezőek a munkanélküliségi és általában a gazdaságra vonatkozó adatok, miután a határok megnyitása miatt igen sok kritika érte őt, és előretört az Alternatíva Németországnak jobboldali párt, akikkel az idei parlamenti választásokon kell majd megmérkőzni. A kormány tavaly 5,8 százalékkal növelte a költségvetési kiadásokat, hogy integrálja a 2015-ben érkezett 890 ezer és a tavaly érkezett 280 ezer menekültet. Ha végül is sikerül őket hosszútávon foglalkoztatni, az jól is jöhet az országnak, mivel a mostani 80 millió fölötti népesség 2060-ra várhatóan 68 millióra csökken.

A menekültek 70 százaléka 30 évnél fiatalabb, és ez Becker szerint nagyban könnyíti a helyzetet. A fiatalok sokkal jobban integrálhatók, és ha egyszer elhelyezkednek, hosszú ideig lesznek a munkaerőpiacon. Mindössze türelemre van szükség és pénzre, mellyel oktatásukat és beilleszkedésüket segítik, és ha ez hosszútávon sikeres lesz, a most elköltött pénzt befektetésnek lehet tekinteni.