A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre. 2013-ban a növekedés forrását a kedvező mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás idén szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is. A gyenge nemzetközi konjunkturális helyzetben, a magánszektor tovább mérséklődő beruházásai és gyenge munkaerő-kereslete mellett összességében 0,5 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.
Optimista kilátások
Jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. A fogyasztásnak további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell bevezetése javítja a jövedelem-kilátásokat. Várhatóan a lakosság hitelfelvételből fakadó devizakitettség mérséklése is elősegíti a fogyasztási bizalom erősödését, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni. Az európai költségvetési tervezési periódus végére sűrűsödő forráslehívás várhatóan pozitív impulzust ad a beruházásoknak, így hosszú évek után jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint jövőre a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot. Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a Növekedési Hitelprogram keretének kibővítésével. Ezen intézkedések összességében pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat.
| A GKI szerint vége a recessziónak, növekedés mégsincs. A gazdaságkutató a gazdaságpolitikát, a hazai piac szűkülését és az EU keresletének gyengülését okolja. | 
Az infláció idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a regulált árak mérséklődése, a „rezsicsökkentés” is hozzájárul. Az idei 2 százalék alatti inflációs rátához képest azonban némi emelkedés várható, a magas olajárak és a termelést terhelő adók költségnövelő hatása miatt. A cél alatti infláció ellenére a monetáris politika mozgásterét egyre jobban korlátozza a globális kockázati környezet, és különösen a FED mennyiségi lazító intézkedéseinek kivezetése. Így az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.
| 
 
  | 
 2012  | 
 2013  | 
 2014  | 
| 
 Bruttó hazai termék (volumenindex)*  | 
 –1,6  | 
 0,5  | 
 1,8  | 
| 
 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*  | 
 –1,2  | 
 0,3  | 
 1,5  | 
| 
 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*  | 
 –3,8  | 
 –0,1  | 
 1,7  | 
| 
 Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*  | 
 2,0  | 
 3,9  | 
 6,3  | 
| 
 Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*  | 
 0,1  | 
 4,8  | 
 6,8  | 
| 
 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)  | 
 6,8  | 
 6,1  | 
 6,2  | 
| 
 Éves fogyasztóiár-index (%)*  | 
 5,7  | 
 1,8  | 
 2,7  | 
| 
 A jegybanki alapkamat az év végén  | 
 5,75  | 
 3,60  | 
 4,50  | 
| 
 Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)*  | 
 10,9  | 
 10,6  | 
 10,6  | 
| 
 A bruttó átlagkereset alakulása (%)*  | 
 4,8  | 
 3,8  | 
 4,7  | 
| 
 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában  | 
 1,7  | 
 1,6  | 
 1,7  | 
| 
 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában  | 
 –2,0  | 
 –2,6  | 
 –2,6  | 
| 
 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*  | 
 0,8  | 
 0,8  | 
 2,0  | 
* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás
A kiegyensúlyozott növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, jövőre is jelentős folyó fizetési mérleg többletre számítanak az elemzők. A költségvetés hiánya mindkét évben 3 százalék alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez az idei évben az Országvédelmi Alap zárolására van szükség. A bevételi kockázatok miatt a költségvetési célok biztonságos teljesítése érdekében a jövő évi költségvetésben is jelentős tartalék tervezésére lehet szükség.
		
                            
                            
                            
                            
                            
                            
                            
                            
                            
                            
                        
                        
                        
                        
                        
                        
                        

