A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” kiadványa az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre. 2013-ban a növekedés forrását a kedvező mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás idén szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is. A gyenge nemzetközi konjunkturális helyzetben, a magánszektor tovább mérséklődő beruházásai és gyenge munkaerő-kereslete mellett összességében 0,5 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.
Optimista kilátások
Jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. A fogyasztásnak további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell bevezetése javítja a jövedelem-kilátásokat. Várhatóan a lakosság hitelfelvételből fakadó devizakitettség mérséklése is elősegíti a fogyasztási bizalom erősödését, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni. Az európai költségvetési tervezési periódus végére sűrűsödő forráslehívás várhatóan pozitív impulzust ad a beruházásoknak, így hosszú évek után jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint jövőre a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot. Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a Növekedési Hitelprogram keretének kibővítésével. Ezen intézkedések összességében pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat.
| A GKI szerint vége a recessziónak, növekedés mégsincs. A gazdaságkutató a gazdaságpolitikát, a hazai piac szűkülését és az EU keresletének gyengülését okolja. |
Az infláció idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a regulált árak mérséklődése, a „rezsicsökkentés” is hozzájárul. Az idei 2 százalék alatti inflációs rátához képest azonban némi emelkedés várható, a magas olajárak és a termelést terhelő adók költségnövelő hatása miatt. A cél alatti infláció ellenére a monetáris politika mozgásterét egyre jobban korlátozza a globális kockázati környezet, és különösen a FED mennyiségi lazító intézkedéseinek kivezetése. Így az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.
|
|
2012 |
2013 |
2014 |
|
Bruttó hazai termék (volumenindex)* |
–1,6 |
0,5 |
1,8 |
|
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* |
–1,2 |
0,3 |
1,5 |
|
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* |
–3,8 |
–0,1 |
1,7 |
|
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* |
2,0 |
3,9 |
6,3 |
|
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* |
0,1 |
4,8 |
6,8 |
|
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
6,8 |
6,1 |
6,2 |
|
Éves fogyasztóiár-index (%)* |
5,7 |
1,8 |
2,7 |
|
A jegybanki alapkamat az év végén |
5,75 |
3,60 |
4,50 |
|
Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)* |
10,9 |
10,6 |
10,6 |
|
A bruttó átlagkereset alakulása (%)* |
4,8 |
3,8 |
4,7 |
|
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában |
1,7 |
1,6 |
1,7 |
|
Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában |
–2,0 |
–2,6 |
–2,6 |
|
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* |
0,8 |
0,8 |
2,0 |
* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás
A kiegyensúlyozott növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, jövőre is jelentős folyó fizetési mérleg többletre számítanak az elemzők. A költségvetés hiánya mindkét évben 3 százalék alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez az idei évben az Országvédelmi Alap zárolására van szükség. A bevételi kockázatok miatt a költségvetési célok biztonságos teljesítése érdekében a jövő évi költségvetésben is jelentős tartalék tervezésére lehet szükség.
