5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Számos ok miatt felgyorsult napjainkban a földrablás a világon, elsősorban a Globális Délen.  A növekvő népességű és jómódú országok így növelik ellátásuk biztonságát, illetve termelnek jövedelmet.  Káncz Csaba jegyzete.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) májusi, éves alapú globális élelmiszer árindexe 40 százalékkal ugrott meg. Ezekben a hetekben példátlan szárazság sújtja Brazília délkeleti és az Egyesült Államok délnyugati vidékét. Oroszország már több élelmiszer exportjára tervez korlátozást bevezetni, míg az 54 milliós szarvasmarha-állománnyal rendelkező Argentína 3 hete vetett ki 1 hónapos kiviteli tilalmat marhahúsra.

A hazánkban hírhedtté vált Soros György már évekkel ezelőtt kijelentette: „Meggyőződésem, hogy korunkban az egyik legjobb befektetés a szántóföld.” Ő maga nagy területeket vásárolt – és sok spekuláns, köztük Jim Rogers követte példáját.

A Forbes szerint mára a Microsoft alapítója, Bill Gates lett az Egyesült Államokban a legnagyobb termőföld-tulajdonos. Gates jelenleg 242 000 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik az Egyesült Államokban, többnyire harmadik fél általi szervezetek révén, a Cascade Investments, Gates személyes befektetési eszközén keresztül.

Földrablás (Land Grabbing)

Ennél jóval aggasztóbb az angolul land grabbingnek (magyarul talán „földrablásnak”) nevezhető folyamat.  Ennek lényege, hogy idegen államok vagy cégek alacsony áron értékes termőterületekhez jutnak egy elmaradott országban, elsősorban a Globális Délen. Ezen fogalom alá a külföldiek által megvett vagy hosszú távon bérelt területek tartoznak.  

Az ezzel foglalkozó szervezetek szerint az utóbbi években mintegy 2 000 üzlet keretében több mint 66 millió hektár föld került így külföldiek ellenőrzése alá, használatába a világ minden táján.

Az okok nyilvánvalóak: a növekvő népességű és jómódú országok így növelik ellátásuk biztonságát, illetve termelnek jövedelmet. A fenti terület felét három vevő: az USA, Kína és Kanada szerezte meg. Hasonlóképpen, a három legnagyobb eladó: Peru, Kongó és Ukrajna a felét képviseli a „piacnak”. Termőföldben szegény államok és a nagyspekulánsok figyelme ezért egyre inkább ezen terület felé fordul.

Peru a külföldi földrablók egyik fő célpontja. A képen Jose Mercedes Castillo, a perui elnökjelölt, Pedro Castillo testvére a vidéki Puna városában az Andokban. (Illusztráció. EPA/FRANCISCO VIGO)
Peru a külföldi földrablók egyik fő célpontja. A képen Jose Mercedes Castillo, a perui elnökjelölt, Pedro Castillo testvére a vidéki Puna városában az Andokban. (Illusztráció. EPA/FRANCISCO VIGO)

Dél-Korea például annyi külföldi terület megművelését tűzte ki célul, hogy azokon 2030-ig az ország teljes élelmiszer-szükségletének negyedét termelhesse meg.

A jelenség világszerte aggodalmat vált ki. Egyik oldalról nem vonható kétségbe, hogy a létrejövő nagybirtokok munkahelyet teremtenek, technikai, infrastrukturális fejlődést hoznak, növelik az élelmezésbiztonságot. Ugyanakkor az intenzív gazdálkodásba csak kevés helyi gazda illeszthető be, növekszik a térség szén-dioxid-kibocsátása, növekszik az elvándorlás, és még hosszan sorolhatnánk.

A mozgatók közül nem szabad kifelejteni, hogy olyan országok, mint például Kína, Dél-Korea, India, a hazai termelési kockázatok, környezetkárosítás exportját is látják az élelmiszer-termelés más országokba helyezésével. Ugyanakkor saját élelmiszerellátásuk vagy éppen bioüzemanyag-gyártásuk stabilizálását helyezik az első helyre. Vagyis a helyieknek nemigen jut ezekből a termékekből.

Az ukrán feketeföldek lenyúlása

Ukrajnában évtizedes hezitálás után 2020. március 31-én föloldották a földvásárlási tilalmat.  Az ország mezőgazdasági területe 42 millió, szántóterülete 33 millió hektár. Megfigyelők szerint a mezőgazdasági terület 15 százaléka már külföldiek kezében van.

A legnagyobb befektető országok között a legtöbb adóparadicsom, az offshore cégek hazája: Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Szingapúr, Belize, de az USA, Szaúd-Arábia és Németország ott van az élbolyban. Ukrajna kiemelt minőségű és méretű földterületei – megspékelve földrajzi adottságaival – méltán tartanak számot globális érdeklődésre.

Kína 2012-ben annak fejében adott Ukrajnának kölcsön 3 milliárd dollárt, hogy a következő 15 évben a gabona egy része a keleti birodalom tulajdona lesz. A befektetés eredményeként a távol-keleti ország legnagyobb kukorica-beszállítója Ukrajna lett. Csakhogy 2015-ben, a tartós aszály miatt, a polgárháború, és a hitelezők által megnyomorított kelet-európai országban húsz százalékkal kevesebb lett a kukoricatermés, ennek ellenére a szerződésben vállaltakat teljesíteniük kellett.

Afrika lerohanása

Az egyik ezzel foglalkozó honlap (stopafricalandgrab.com) szerint a probléma elsősorban Kongót, Eritreát és Etiópiát érinti, míg a legnagyobb „kizsákmányolóknak” Kína, India és Hollandia számítanak. A világon tapasztalható „rablás” 42 százaléka Afrikában zajlik, és mintegy 10 millió hektárnyi területet érint.  Kína mindebből 1 millió hektárral részesedik, kérdés tehát, hogy a kontinens országai nem fizetnek-e túl nagy árat a nagyhatalmi segítségért.

Bár a világ megművelhető földjeinek 60 százaléka itt található, a legtöbb afrikai ország ennek a negyedét sem hasznosítja. Ráadásul a termelés elmaradott eszközökkel, alacsony produktivitással folyik, így kis jövedelmezőséggel párosul.

Csupán a véráztatta Szudánban 2009-ben egyetlen esztendő alatt mintegy 30 millió hektár termőföldet vásárolt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Dél-Korea és az Egyesült Államok. 

A német kolonizáció

Németországban komoly hullámokat keltett, hogy fejlesztési segélyek keretében a német DEG fejlesztési bank agráróriások karöltve nagy területeket vásárolt fel dél-afrikai Zambiában és onnan elűzte a kistermelőket. A berlini székhelyű Ametheon Agri például a Bodeni tó nagyságú területet vásárolt Zambia délnyugati részén és ott a japán Toyotával együtt szóját és kukoricát termeszt monokultúrában – hogy aztán a terményt részben Európában értékesítsék. 

A nyugat-afrikai Sierra Leonéban a bioetanolt gyártó Addax Bioenergy terjeszkedését segítette 2014-ben a DEG.  A cég 44 ezer hektárt szerzett meg, a DEG 1,5 milliárd euróval szállt be a földrablásba.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövőre jelenhet meg több használt elektromos autó a magyar piacon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 16:07
A magyarországi használtautó-piacon a 2026-2027-es időszakban, a flottaautók kifutásával, második hullámként jelenhet meg nagyobb tömegben a használt elektromos autók kínálata – erre számít az egyik legjelentősebb piaci szereplő, az országos kereskedelmi hálózattal rendelkező Das WeltAuto.
Makro / Külgazdaság Svájc kerek-perec megnevezte, mi miatt csökken a jövő évi GDP-je
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 12:15
A svájci kormány a júniusban becsült 1,2 százalékról 0,9 százalékra rontotta a jövő évi GDP-növekedési előrejelzését az Egyesült Államok által bevezetett importvámok negatív hatására hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Most igyon, jövőre drágább lesz az Oktoberfest
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 11:52
Németországban hamarosan árat emelhet a legtöbb nagy sörfőzde az Inside italpiacra szakosodott szakmagazin elemzése szerint. A jelentés rámutatott arra, hogy Németországban a tíz legkeresettebb sörmárka közül hatnak a termelői ára mostanság vagy a közeli hónapokban nőni fog.
Makro / Külgazdaság Masszív árcsökkenések jöhetnek a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:29
Feltéve, hogy nem lő ki az olaj vagy a dollár árfolyama.
Makro / Külgazdaság Donald Trump nem tud leállni: új vámszabályt írt alá
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 10:09
Az amerikai elnök aláírta a teherautók és buszok importjára vonatkozó vámszabályt. Az elnök szerint erre nemzetbiztonsági okokból van szükség. Ezzel azonban jelentős csapást mérhet Mexikóra és Kanadára.
Makro / Külgazdaság Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi
Vámosi Ágoston | 2025. október 17. 14:33
A nettó mediánkereset végre meghaladja az 1000 eurót Magyarországon, de a reálbér-növekedés a tavalyinak a felét sem teszi ki. Az elemzők egy része szeptemberben gyorsuló bérnövekedést vár a pedagógusok bérfejlesztése miatt, miközben augusztusban is az oktatásban emelkedtek a legnagyobb mértékben a keresetek.
Makro / Külgazdaság Az igazság pillanata: ezt érte el Trump a vámokkal
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 12:20
Csökkent az amerikai költségvetés hiánya a 2025-ös pénzügyi évben.
Makro / Külgazdaság Ez tényleg lesújtó lett: erőt vett magán az infláció
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:50
A kontinensen emelkedik az infláció, Magyarország hátulról az ötödik.
Makro / Külgazdaság Ha hétvégén elutazna, ennyiért tankolhatja meg az autót
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:15
A dízelnél szombattól árcsökkenés lesz.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter Washingtont és Moszkvát is hívta a budapesti csúcs miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 09:00
Égnek a vonalak Budapest és Washington, illetve Budapest és Moszkva között.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG