Kevesebb mint egy hónappal a tavaly január 6-i, az Egyesült Államok Capitoliumát ért támadás után Lloyd J. Austin védelmi miniszter azt a rendkívüli lépést tette, hogy 24 órára felfüggesztette az összes műveletet, hogy "felszámolja a szélsőségeseket a sorainkban". A Pentagon tisztviselőit ugyanis megrázta a szolgálat tagjainak a január 6-i eseményekben betöltött kiemelkedő szerepe.
Megrettent Pentagon
A felkelésben való részvétellel eddig vádolt 903 vádlott közül ugyanis több mint 80 veterán volt. Ez a vádlottak közel 10 százaléka.
Ami még figyelemreméltóbb, hogy a lázadók közül legalább öten katonai szolgálatot teljesítettek a támadás idején: egy tengerészgyalogos aktív tiszt és négy tartalékos. A szolgálat tagjainak a felkelésben való részvétele a szélsőségesség – különösen a fehér nacionalizmus – terjedését kiemelt kérdéssé tette az amerikai hadsereg számára.
A probléma megoldása
Egy ezzel foglalkozó bizottságot (Countering Extremist Activity Working Group) 2021 áprilisában gyorsan megbízták a probléma mértékének felmérésével.
A bizottság mintegy 100 megalapozott szélsőséges esetet talált az Egyesült Államok fegyveres erőinél a tavalyi év folyamán. A legutóbbi eset 2022 júliusában történt, amikor Francis Harkert, a fehér felsőbbrendűségi kapcsolatokkal rendelkező Nemzeti Gárda tagját négy év börtönbüntetésre ítélték, mert támadást tervezett a rendőrség ellen. Harker, aki azt a feliratú képet vitte magával, hogy "nincs Isten, csak Hitler", azt tervezte, hogy Molotov-koktélokkal és félautomata puskákkal támadja meg a rendőröket a Virginia Beach-en.
A joggal aggódó védelmi miniszter tehát megszigorította a hadseregen belüli politikai beszéd szabályait. Ezek már tiltanak minden olyan kijelentést, amely "politikai… vagy eszmei jellegű célok elérése érdekében erőszakot szorgalmaz". A tilalom a katonaság szolgálatban lévő és azon kívüli tagjaira vonatkozik.
Ezenkívül az új szabályok először tiltják meg a közösségi médiában az olyan kijelentéseket, amelyek "szélsőséges tevékenységeket hirdetnek vagy más módon támogatnak".
Míg az új szabályok mögött meghúzódó szándék dicséretes, a politikai beszéd – még ha sértő vagy gusztustalan is – az Egyesült Államok demokráciájának lényegéhez tartozik. Az egyenruhás amerikaiak továbbra is amerikaia állampolgárok, az Első Kiegészítés védi őket, és biztosítja számukra a szólásszabadság alkotmányos jogát.
A szigorúbb politika fényében érdemes megvizsgálni, hogy a bíróságok hogyan alkalmazzák az Első Kiegészítést katonai kontextusban.
Megfelelő rend és fegyelem
Bár a katonák és a tengerészek természetesen nincsenek kizárva az Első Kiegészítés védelme alól, kijelenthető, hogy annak már fölhígított változata szerint működnek.
Amint egy szövetségi bíró megjegyezte, "a katonai közösség és a küldetés eltérő jellege miatt a védelem kevésbé átfogó katonai összefüggésben". A "szabad amerikaiként való megszólaláshoz való jognak" egyensúlyt kell teremtenie a "hatékony harci erő biztosításával hazánk védelmében" – szögezte le egy másik ügyben egy szövetségi bíró.
Ezek és más szövetségi bírák rámutatnak arra e megközelítés igazolása során, hogy a katonaságnak megfelelő rendre és fegyelemre van szüksége. Bár soha nem határozták meg pontosan, a megfelelő rend és fegyelem alatt általában a parancsoknak való engedelmességet, a parancsnoki lánc tiszteletben tartását és az alkotmány iránti hűséget tekintik. Az a beszéd, amely "megakadályozza a küldetés szabályos végrehajtását" vagy "hűtlenséget és elégedetlenséget szít" a beosztottak között, az sérti a rendet és a fegyelmet, és így korlátozható.
1974-ben például a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a hadsereg megbüntethet egy tisztet, ha arra ösztönzi a beosztottakat, hogy tagadják meg a bevetést. A tiszt a következőket mondta: "Az Egyesült Államok téved, amikor részt vesz a vietnami háborúban. Megtagadnám, hogy visszamenjek Vietnamba, ha erre parancsot kapnak."
1980-ban egy körzeti fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a hadsereg legálisan kirúghat egy tartalékos kadétot, mert rasszista megjegyzéseket tett egy interjú során. A kadét leszögezte: "A feketék az evolúciós skálán nyilvánvalóan hátrébb vannak, mint a fehérek."
Az új politika megtiltja a szélsőséges üzenetek "kedvelését"
Az amerikai hadsereg felülvizsgált megközelítése a politikai beszédhez tiltja a kormányellenes vagy fehér nacionalista és más szélsőséges csoportokat népszerűsítő üzenetek megosztását vagy akár "lájkolását". De egy ilyen széles körű korlátozás megfelel-e a jogi precedenseknek?
A katonaságnak széles mozgástere van annak eldöntésében, hogy ki érdemli meg a katonai alkalmazással járó "különleges bizalmat".
A Blameuser-határozat szerint a katonai tisztviselők szabadon mérlegelhetnek olyan politikai és társadalmi meggyőződéseket, amelyek "az ügynökség létfontosságú küldetésével ellentétesek" a felvételi és elbocsátási döntések meghozatalakor.
Az erőszakos politikai tevékenységek támogatását kifejező közösségi médiás bejegyzéseket valószínűleg ugyanúgy kezelik. Ahogy a a Blameuser-határozat leszögezte, egy szélsőséges üzenet lájkolásával vagy megosztásával a katonai szolgálat tagjainak cselekedetei "bizonyíthatóan összeegyeztethetetlenek az általa betöltött fontos közhivatallal".
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
