|
| Sigmar Gabriel (MTI/AP/DPA/Bernd von Jutrczenka) |
A múlt pénteken nem bírtak felállni a német autógyártók részvényei, amelyeket masszívan érintene az amerikai kormány által belengetett 25 százalékos büntetővám. Trump vélhetően így akarja az EU-t a személyautók vámtarifájának csökkentésére kényszeríteni, miután az főleg francia nyomásra eddig ellenállt az amerikai kérésnek. A német kommentárok egyszerre rezignáltak és kétségbeesettek, a háttérben pedig vélhetően a megegyezés lehetőségét keresi majd az EU legnagyobb exportőre.
Ross nem kertel
Trump egy 1962-es törvény alapján rendelt el „nemzetbiztonsági” vizsgálatot az autóipari import témájában. A kereskedelmi minisztérium közleménye szerint a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a nagymértékű autóimport nem tette-e tönkre a belföldi autógyártást és nem gyöngítette-e meg a nemzetbiztonságot. Emellett vizsgálják azt is, hogy a belföldi autó- és autóalkatrész gyártásának hanyatlása milyen mértékben csökkentette az innovációt és az új technológiák alkalmazását.
A globális kritika össztüzét kiváltó washingtoni fenyegetés az amerikai katonai lépések gazdasági előkészületeit is szolgálhatja. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter nem is rejtette véka alá kormányzatának motivációját. A CNBC-ben elhangzott interjújában Ross kiemelte: „A gazdasági biztonság egyben katonai biztonság – és gazdasági biztonság nélkül nem létezik katonai biztonság”.
Eric Schweitzer, a Német Ipari és Kereskdelmi Kamara elnöke szerint, ha az USA bevezeti a vámot, akkor az a német autó-exportot 7 milliárd dolláros extra költséggel sújtaná. „Mi ezt szinte provokációnak kell, hogy tekintsük. Amerika egyre inkább eltávolodik a szabad és fair kereskedelemtől”. Valóban, Trump már többször kifejtette, hogy a német export-többlet csökkentését akarja látni, márpedig tavaly csupán az autóipar 16.7 milliárdos többletet ért el Amerikával szemben.
Tágabb keretekbe illeszkedik
Az eszkalálódó amerikai-német feszültséget tágabb nemzetközi biztonságpolitikai keretrendszerben is meg kell vizsgálnunk. A washingtoni fenyegetéssel párhuzamosan ugyanis a szaúdi koronaherceg is utasítást adott arra, hogy azonnali hatállyal függesszenek minden szaúdi kormányzati megrendelést, amelyet német cégek nyertek el. Ez a drasztikus lépés összefüggésben van azzal is, hogy Berlin következetesen kiállt az utóbbi napokban az iráni nemzetközi nukleáris megállapodás életben tartása mellett.
|
| Káncz Csaba |
A német sajtó levonja a megfelelő következtetéseket és önálló német-európai nagypolitikai vonalvezetésre szólít föl. Mark Leonard, az Európai Külügyi Tanács atlantista igazgatója kifejti, hogy Berlinnek most el kell döntenie, hogy „Európa egésze képes-e beszállni a nagyhatalmak új politikai vetélkedésébe”. Meg kell akadályozni, hogy „kontinensünk a nagyhatalmak játszere legyen. Ezért Németország kemény erőt is hajlandónak kell használnia – nemcsak soft powert és párbeszédet”.
A nemrég eltávolított szociáldemokrata külügyminiszter, Sigmar Gabriel azzal vádolja írásában Trumpot, hogy „mindent elpusztít, amelyet egykor az Egyesült Államok létrehozott. Európának és Németországnak a saját értékrendje mentén kell fejlődnie”. Gabriel már tavaly decemberben egy történelmi beszéd keretében már kifejtette, hogy „Berlinnek elemeznie kell az ütközőpontokat, így az orosz szankciók, az iráni nukleáris megállapodás és Jeruzsálem ügyében. Az EU-nak meg kell határoznia saját érdekeit és katonai erőt kell tudnia kisugároznia.”
Káncz Csaba jegyzete
