A modern Németország legnagyobb adóbűncselekményének felgöngyölítése hétfőn új szakaszába lépett. Az egyik bűnöző állítólag Christian Olearius, egy hamburgi magánbankár, a Warburg Bank tulajdonosa, aki hétfőtől a bonni bíróság előtt áll.
Bankárok és nagybefektetők kétes pénzügyi trükkökkel csaltak ki több tízmilliárd eurót az államtól és ezzel az adófizetőtől. Oleariust 14, különösen súlyos adócsalás ügyében vádolják, eddig 28 napos tárgyalást terveznek.
Összehasonlíthatatlan eset
Az Olearius elleni ügy politikailag robbanásveszélyes, mert a neve szorosan összekapcsolódik Olaf Scholz kancellár nevével. Scholz ugyanis egy vádpont szerint Hamburg első polgármestereként állítólag beavatkozott a Warburg Bank elleni adóeljárásba.
Scholz mindeddig emlékezet-kieséssel érvelt. Az új eredmények azonban egyre több kétséget ébresztenek a hiányzó emlékekkel kapcsolatban és még új büntetőfeljelentés is indul a koalíciós kormány feje ellen. Ha tanúként bíróság elé állítják, a kancellár dolgai megnehezülhetnek.
A „Cum-Ex” névre hallgató adóbotrány miatti közfelháborodás egyelőre mérsékelt volt, a csalás léptéke ellenére. A bankok és a spekulánsok 2001 és 2016 között összetett eljárásokat alkalmaztak a soha be nem fizetett adók visszatérítésére. A kár állítólag legalább 31,8 milliárd euró.
Találkozás Olaf Scholzcal
Az ellene folyó perben óhatatlanul Hamburg város akkori első polgármestere is szerepet kap: márpedig az akkor Olaf Scholz volt. Amikor több mint hét évvel ezelőtt a hamburgi adóhatóság észrevette a bűncselekményt, Olearius Scholzhoz fordult.
A Hanza-városban nagy tiszteletnek örvendő Olearius láthatóan meg akarta akadályozni, hogy az adóhatóság visszakövetelje az adótartozásokat, ezért állítólag felhasználta kapcsolatait a hamburgi „felső körökben”. Eleinte még sikerrel is: az adóhatóság visszarendelte az adóhivatalt.
Ha a bonni tartományi bíróság elöljárója többet szeretne megtudni Olearius szándékairól ezeken az üléseken, tanúként beidézheti a kancellárt, és kihallgathatja a három találkozóval kapcsolatban. Ez szenzáció lenne: egy hivatalban lévő kancellárnak kellene tanúskodnia egy büntetőperben.
Scholz számára ez lenne az első alkalom, hogy a Cum-Ex ügyben kell tanúskodnia a bíróságon. Ezzel kapcsolatban eddig Hamburg parlamenti vizsgálóbizottsága és a Bundestag pénzügyi bizottsága előtt hallgatták ki. Mindkét meghallgatás után komoly kétségek merültek fel afelől, hogy Scholz mindig igazat mondott-e.
A bíróságon tett hamis nyilatkozat hasonló módon büntetendő, mint a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. De az erkölcsi súly lényegesen nagyobb.
2020. március 4-én, az első kihallgatásán Scholz azt mondta a pénzügyi bizottságnak, hogy nem emlékszik, hogy találkozott volna Oleariusszal. Csak miután több médiában megjelentek bejegyzések Olearius naplójából, Scholz csak akkor ismerte el vonakodva három találkozóját.
De állítólag már nem emlékezett ezeknek a találkozóknak a pontos tartalmára. Az adóeljárás is felmerült a találkozókon, mondta Scholz, de ő és Olearius más témákról is beszéltek.
A 2021-es parlamenti választások előtti vita egy pontján egy ideig Scholzot vették össztűz alá a jelöltek. Akkor a jelenlegi külügyminiszter, Annalena Baerbock lépett elő, hogy Scholzon számonkérje, hogy a szövetségi pénzügyminisztériumban és az igazságügyi minisztériumban a pénzügyi tranzakciók kivizsgálásának központi hivatala (Zentralstelle für Finanztransaktionsuntersuchungen, FIU) rajtaütést tartott. Az ügyészség akkor úgy vélte, hogy a pénzügyminisztérium egyik egysége figyelmen kívül hagyta a bankok jelzéseit, amikor potenciális pénzmosásról számoltak be.
Már a vádlottak padján
Fabio De Masi pénzügyi szakértő, a Balpárt (Linke) egykori Bundestag-tagja – aki azóta kilépett a pártból – nagy jelentőséget tulajdonít a folyamatnak „az alkotmányos államért folytatott küzdelemben”. „A kancellár szimbolikusan a vádlottak padján ül Olearius úrral” – mondja, utalva arra, hogy Scholz neve 27 alkalommal (!) szerepel a vádiratban. Mindenki tudta, hogy a Cum-Ex egy bűnözői kör műve – teszi hozzá.
„Ha Scholz úr mindig is ezen a véleményen volt, ahogy 2020 márciusában a Bundestagban kifejtette, miért találkozott háromszor Olearius úrral a bank adóeljárásával kapcsolatban? Akkor elég lett volna egy találkozó, hogy ezt közöljék”
– érvel De Masi.
A Süddeutsche Zeitung szerint a vádirat azzal vádolja Oleariust, hogy el akarta leplezni a Warburg Bank állítólagos részvételét a botrányban. A passzus a „jelentések szerint” említést tesz arról is, hogy a bank 2017-ben 13 ezer eurót adományozott az SPD-nek. Ez minden bizonnyal szóba kerül majd a tárgyaláson.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
