Megkezdődött szerdán este Brüsszelben az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen jellegű találkozója, amelynek fő témája azon lehetőségek megvitatása, amelyek segítségével lendületet adhatnak a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatásnak az EU-ban.
A munkavacsora egyúttal próbája lehet annak is, hogyan alakul az uniós együttműködés húzóerejének is számító német-francia viszony a közelmúltban történt francia államfőváltást követően. Az érdeklődés középpontjában álló egyik téma ezért az euróövezeti országok közös kötvénykibocsátása, amelyben a két említett tagállam nincs közös állásponton.
Hollande: Franciaország tartja magát szigorú vállalásaihoz
Francois Hollande francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közvetlenül az ülés előtt is megerősítette támogató, illetve elutasító pozícióját. Előbbi szerint erről a témáról a növekedés kérdései között mindenképpen beszélni kell, míg az utóbbi úgy vélte: a kötvények nem szolgálnák a növekedést, azt inkább a szerkezeti reformokban és az egységes uniós belső piac erősítésében lehetne keresni. A közös eurókötvények lépést jelenthetnének a közös pénzt használó zóna államadósságának közös kezelése felé - miközben a levegőben lóg Görögország kilépése a valutaövezetből.
Hollande mindazonáltal biztosította partnereit arról is, hogy tartani kívánja magát országának a pénzügyi fegyelem szigorításával kapcsolatos vállalásaihoz.
| A tanácskozást vezető Van Rompuy szerint abban mindenki egyetértett, hogy a növekedési stratégiának három pilléren kell nyugodnia. Ezek: az uniós politikák jobb kihasználása a növekedés támogatására (többek között az egységes piac kiteljesítésével vagy az energiahatékonysági irányelv gyors elfogadásával); a reálgazdaság beruházásokon keresztül történő finanszírozása (a szóba jöhető megoldások között van az Európai Beruházási Bank alaptőkéjének emelése, a projektkötvények kipróbálása és alkalmazása, a vita folytatása a Tanácsban a pénzügyi tranzakciós adóról, és a többéves pénzügyi keretnek a lehető legnagyobb mértékben a növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatába állítása, amiről a júniusi csúcson lesz majd vita); végül pedig a munkahelyteremtés. A célok támogathatóak és "szépek", a gond az, hogy az ezekhez szükséges források előteremtésében már sok a nézetkülönbség, azt például Rompuy sem tudta megmondani, hogy a beruházási bank alaptőkéjét majd miből emelik meg... |
„A mai találkozó a nyomásgyakorlást, a gondolatok összerendezését és a levegő megtisztítását szolgálta” – jelentette ki a többórásra nyúlt csúcsvacsorát követően Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A Bruxinfo brüsszeli beszámolója szerint abban minden tagállam egyetértett, hogy a növekedést ösztönözni kell, de az eszközökben már korántsem volt ilyen nagy az összhang. Egyértelműen megtört az EU válságkezelési stratégiáját eddig kézben tartó francia-német tandem, és úgy tűnik, a tagországok ezen törésvonal mentén sorakoztak fel. Az megnyugtathatja a piacokat valamelyest, hogy a résztvevők egyértelműen kijelentették, a fiskális lazítás nem jelenti azt, hogy az államadósságok növelése árán kell beindítani a növekedést: a kép nem fekete-fehér tehát, de az adósságprobléma rendezését is máshogy látják a felek.
A kormányfők egyetértettek abban, hogy a monetáris uniónak a következő szintre kell lépnie - erről tulajdonképpen már a tavaly december eleji EU-csúcson döntés született, akkor a stabilitási paktum elfogadásával az irányt is megszabták az EU vezetői. Ez az az irány, mely a június végi hivatalos csúcson felülíródhat a francia elképzelések mentén. A stabilitási paktumot egy növekedési stratégiával fogják kiegészíteni.
| Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó előtt nyilatkozva kijelentette: Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll. Hozzátette: ma az Európai Unióban egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni, és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok. A miniszterelnök nyilván azért utalt erre, mert június 22-én Magyarország szempontjából sorsdöntő Ecofin-ülésre kerül sor: az uniós pénzügyminiszterek itt dönthetnek arról, valóban felfüggesztik-e a GDP 0,5%-ának számító, a Kohéziós Alapból nekünk járó támogatás egy részét. Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll a közös valuta, annál stabilabb a forint is. |
Eurókötvények: ami a németeknek a vég, az a franciáknak csak a kezdet
A talán leginkább vitatott kérdés az eurókötvények bevezetése. Angela Merkel szerdán ismét világossá tette, hogy a közös és kölcsönös adósság-kibocsátás Németország számára legfeljebb a hosszú integrációs út utolsó állomása lehet, miközben Francois Hollande már rövid távon számolna ezzel a lehetőséggel. „Angela Merkel számára az eurókötvény a történet vége, számunkra azonban ez a kiindulópont. Eltérő koncepciónk van” – ismerte el sajtóértekezletén az új szocialista francia államfő. Hollande szerint a közös garanciavállalás valamilyen formájára az új adósságok esetében minél előbb szükség lenne, hogy az euróövezet nyomás alatt lévő déli tagállamai olcsóbban juthassanak hitelekhez és ezzel növekedési forrásokhoz is.
Merkel azonban világossá tette, hogy a tagállamok között az adósságátvállalást az uniós szabályok tiltják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euró bevezetése után hiába jött létre egységes kamatszint a valutaövezetben, a tagállamok közötti versenyképességi szakadék ennek ellenére tovább nőtt. Leszögezte, hogy az eurókötvények nem járulnának hozzá a növekedéshez, egy álláspont, amiről Francois Hollande azt mondta, hogy tiszteletben tartja. A politikus azt is hozzátette, hogy jelenleg az álláspontok ismertetésénél tartanak, ezután következik a kompromisszum-keresés, amit teljesen normálisnak nevezett.
Nemcsak az eurókötvényekben nem értenek egyet
A német-francia nézetkülönbségek azonban nem korlátozódnak csupán az eurókötvények Berlin által tabuként kezelt ügyére. A francia államfő és Mario Monti olasz miniszterelnök - Hollande elmondása szerint – egységes európai pénzfelügyeletet, banki betétgarancia-rendszert és banki válságkezelő alapot szorgalmazott, amit egy sor fővárosban nem fogadnak örömujjongással. Van Rompuy szerint mindenesetre nem folyt kiterjedt vita a tagállami vezetők között egy esetleges banki unióról, és a banki válságkezelő alapról sem - írja a Bruxinfo.
Görögországnak az övezetben a helye
Az uniós vezetők a görög politikai és gazdasági helyzetet is megvitatták. Megismételték, hogy Görögországnak az euróövezetben van a helye, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy Athénnak tiszteletben kell tartania a kötelezettségvállalásait. Reményüknek adtak hangot, hogy a június 17-i választások után hivatalba lépő új görög kormány is ezt az utat választja majd. A diplomáciai udvariasság azonban elrejti a valóságot: miközben érezhető, hogy Brüsszel nem akarja elengedni Athén kezét, több tagállam vészforgatókönyvvel készül Görögország esetleges kilépésére.
A találkozó előtti nyilatkozatok némi derűlátásról is tanúskodtak az általános gazdasági helyzetet illetően. A svéd Fredrik Reinfeldt például úgy fogalmazott, hogy az euróövezet jó irányban halad, az adóssághalmaz csökken. David Cameron brit miniszterelnök arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mostani megbeszélések eredményei későbbi válságokat előzhetnek meg.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
