A volt görög miniszterelnök utólag korrigált nyilatkozata nagy port kavart a piacokon. Lukasz Papademosz hiába próbálta menteni a menthetőt, az euró hatalmas esésbe kezdett a dollárral szemben, amit megérzett a forintpiac is, a hazai fizetőeszköz az euróval szemben az éjjel áttörte a 300-as ellenállási pontot, majd a délelőtt folyamán tovább gyengült, egészen a 303-as szint fölé.
További árfolyamok >>> |
Taracky Andrej, a Buda-Cash devizapiaci elemzője szerint a forint behozta a "lemaradását" a zlotyval szemben, mely már tegnap nagyot gyengült a közös európai valutához képest. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a forint folyamatosan gyengül 3 hete, a hazai fizetőeszköz árfolyama 20 forinttal lett gyengébb az elmúlt időszakban.
Fertőz az európai adósságválság
Az elemző szerint az eurózóna problémái most már kezdik megfertőzni a világgazdaságot is, a növekedési kilátásokat egyre többen vágják vissza Európán kívül is. Bizonytalanságot szül a mostani EU-csúcs is, ahol a közös eurókötvények kibocsátásáról nem tudnak megegyezni, abba ugyanis az eurózóna gazdasági motorjának számító Németország nem akar beleegyezni. A világgazdaság lassulása pedig nem áll a forint mellett, a hazai fizetőeszköz mindig gyorsan és erőteljesen reagál a romló kilátásokra. A forintról általánosan is elmondható, hogy ha esik, akkor nagyot zuhan, ha viszont erősödik, akkor általában a régiós devizákat meghaladó mértékben.
Taracky Andrej |
A következő ellenállási pontok
Taracky Andrej szerint a következő ellenállási pont az euró forintárfolyamában a 309-es, majd a 313-as, majd pedig a 316-os szint lehet. Az elemző szerint ha ma visszapattan az árfolyam, akkor a 300-as szinten pihenhet meg a kurzus, ha viszont a forint a nap folyamán tovább gyengül, akkor könnyen elindulhat a lejtőn - nem tudni hol áll majd meg. Nehéz prognózist adni, hiszen nagyon sok a bizonytalanság - főleg a görög választások kapcsán.
A görögök nem euróellenesek
De mi lesz velünk, ha Görögország búcsút mond az eurózónának? Taracky Andrej szerint a piac nagyjából 60%-ra teszi már ennek a valószínűségét, a lehetőséggel pedig már az EKB is számol. Ez azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Az elemző szerint az EU nem fogja könnyen elengedni Görögország kezét, biztos, hogy az új kormánnyal valamilyen egyezségre akarnak majd jutni. Példátlan lenne, ha Görögország ott hagyná a monetáris uniót, ezért azt sem tudjuk, ez milyen következménnyel járhat - egyszerűen kiszámíthatatlan, mi történne. Ráadásul a görög búcsú akár mintául szolgálhatna más nagy európai gazdaságoknak is, melyek szintén hatalmas adósságterhet cipelnek magukkal (Írország, Spanyolország és Portugália). Egyáltalán nem egyértelmű tehát, hogy hosszú távon megnyugtatná a piacokat, ha az eurózóna legnagyobb adósa távozna az övezetből.
Taracky Andrej szerint a görög lakosok a megszorítások ellen vannak, de nagy euróellenességet nem látni rajtuk. Az elemző szerint a lakosság még nem gondolt bele, hogy az euróban tartott megtakarításaik is odaveszhetnek a drachma újbóli bevezetésével - ugyanis nyilvánvaló, hogy a görög deviza hirtelen leértékelődne.