Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A németek többsége a demokraták győzelme után is úgy vélekedik, hogy hazájuknak és Európának függetlenebbé kellene válnia az USA-tól. Európa stratégiai autonómiájának megteremtése az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb feladata kontinensünk számára, akárki is az elnök a Fehér Házban. Káncz Csaba jegyzete.

Miközben a hazai és a világsajtó főként Anthony Blinken új amerikai külügyminiszter-jelölt családi hátterére koncentrál, sokkal kevesebb figyelem jut az eddigi szakmai pályafutására. Márpedig Obama elnöksége alatt külügyi helyettes államtitkárként mind az „Arab Tavasz”, mind a krími válság idején igazi héjának bizonyult. Mindkét alkalommal az erőteljesebb amerikai beavatkozást támogatta, és Bidennél erőteljesebben állt ki az intervenciók mellett.

Miközben biztonságpolitikai értelemben egy rendkívül feszült korszakban élünk, Brüsszelt a stratégiát illetően a szótlanság, külpolitikai értelemben pedig az iránymutatás hiánya jellemzi.

A németek szkeptikusak

Egy friss felmérés szerint a németek többsége távolról sem éljenez a demokraták bejövetelét látva. Trump elnöksége súlyos sérüléseket okozott Berlin és Washington viszonyában, olyannyira, hogy a németek 79 százaléka szerint a kétoldalú viszony jelenleg „rossz”, vagy „nagyon rossz”. De az igazán megdöbbentő válaszok a Biden győzelmére vonatkozó kérdésre jöttek: a németek 51 százaléka ugyanis még a demokraták győzelme után is úgy vélekedik, hogy országuknak és Európának függetlenebbé kellene válnia az Egyesült Államoktól.

Csupán a 45 százalékuk gondolja úgy, hogy Biden győzelme után szorosabb kapcsolatokat kellene kiépíteni Washingtonnal. A németek 82 százaléka szerint hazájuknak semlegesnek kell maradnia, ha Washington és Peking között tovább eszkalálódik a feszültség. Abban pedig egészen biztosak lehetünk, hogyha készült hasonló felmérés Franciaországban, akkor hasonló, vagy még keményebb válaszokat hozott ki.

A professzor érvei

Sven Biscop professzor, a Ghent Egyetem tanára leszögezi: Európa stratégiai autonómiájának megteremtése az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb feladata kontinensünk számára. A professzor kiemeli, hogy a 150 millió amerikai szavazó közül 73 millióan szavaztak Trumpra. A republikánus párt olyanok kezében maradhat, mint William Barr legfőbb ügyész és Mike Pompeo külügyminiszter, akik szerint az amerikai elnök a törvények fölött áll – és bizony egy újabb tekintélyelvű populista megnyerheti 2024-ben az elnökválasztást.

Biscop hangsúlyozza, hogy az EU-nak önálló globális játékossá kell válnia, egy súlycsoportban az USA-val, Kínával és Oroszországgal. Európának ugyanis a saját érdekeit kell megvédenie, márpedig Trump többször is az európai érdekek ellen dolgozott. Jelenlegi világukban kontinensnyi nagyhatalmak ütköznek egymással, és Európa számra az egyetlen megoldás a saját érdekeinek megvédésére, hogy integrálja erőforrásait.

Macron is ezt a vonalat viszi

A professzor leszögezi, hogy a stratégiai autonómia nem (!) jelenti a leválást az USA-ról, de az EU-nak követnie kell saját „nagystratégiáját” (grand strategy). Kontinensünknek meg kell győznie erről Bident, mielőtt a „trumpizmus” újra erőre nem kap Amerikában. 2019-ben az EU 27 tagállama 214,8 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, többet, mint Kína (181 milliárd) és Oroszország (48,2 milliárd). Az EU-nak tehát jobban kell integrálnia katonai képességeit.

A belga professzor álláspontja megegyezik Macron francia elnökével, aki – az EU egyetlen nukleáris hatalmaként – már régóta szószólója kontinensünk stratégiai autonómiájának és aktívan lép föl katonailag mind Nyugat-Afrikában, mint a Kelet-Mediterráneumban. Miközben a jogállamiság kérdésében a magyar miniszterelnök nagy zavarban van, a közös hadsereg kérdésében már évek óta határozott álláspontot képvisel. Legutóbb szeptemberben szögezte le, hogy kontinensünk gazdasági, politikai súlya elenyészett, innovációban csak a Kelet és Amerika hátát nézzük. Nem utolsósorban azért – vélekedett –, mert nincs közös hadsereg, márpedig ma a kutatás-fejlesztés alapvetően a hadiiparban zajlik.

De mi az a PESCO?

London eddig vehemensen ellenezte a közös európai hadsereg felállításának ötletét, tehát most a Brexittel megnyílt az út egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitika kialakítása felé. Ráadásul a NATO szerepe folyamatosan erodálódik a hidegháború vége óta. Tagjainak az érdekei és katonai képességei folyamatosan divergálnak – a gyakorlatban ugyanakkor erős korlátok léteznek a NATO képességeit illetően egyes tagjainak a megvédésére. A török neo-oszmán revansizmus pedig csak tovább tépázza a szervezet tekintélyét.

Illusztráció (Forrás: eeas.europa.eu)
Illusztráció (Forrás: eeas.europa.eu)

A közös európai haderő terve az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel. 2018 novemberében viszont a tagállamok megteremtették a közös európai hadsereg alapját 17 közös katonai programmal, amelyeket az állandó strukturált együttműködés (PESCO) alatt kívánnak működtetni.

Ezek között olyanok találhatók, mint közös kémképzési program (görög és ciprusi vezetésével), közös drónprogram (német vezetéssel), közös partraszállási járműfejlesztési program (olasz vezetéssel), permanens EUFOR krízis-válasz központ létrehozása (német vezetés), közös kibervédelem (litván vezetéssel), új közös BLAS rakétarendszer kifejlesztése (francia vezetés), közös nemzetközi bázishasználat program (francia vezetés), katonai mobilitási program (holland vezetéssel) és közös katonai kémszatellit program (olasz vezetés).

A kelet-közép-európai regionális PESCO kapcsolatok ugyanakkor meglehetősen gyengék, és a PESCO-ban való részvétel nem vezetett egy erős és jól látható regionális klaszter kiemelkedéséhez. Ehhez hasonlóan, a Visegrádi Együttműködés szintén csak korlátozott mértékben jelenik meg a PESCO-n belül, ami arra utal, hogy a V4 tagállamok nem hangolták össze képességfejlesztésüket a PESCO projektekben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Mely légitársaságok lehetnek a járvány győztesei?
F. Szabó Emese | 2021. január 25. 16:49
A légi közlekedésre hosszú hónapok óta enervált haldoklás jellemző. Alig van járat, senki sem tud semmit, senki sem repül sehova. Ehhez képest a Wizz Air és a Ryanair árfolyama az egekben van, mintha nem is lenne világjárvány. Az emberek megőrültek? Vagy ezek a cégek tudnak valamit, amit a versenytársak nem?
Makro / Külgazdaság A Covid-tartalékos katonák közel fele nem tért vissza a munkaerőpiacra
Tiszai Balázs | 2021. január 25. 16:31
December végén lezárult azon tartalékosok első turnusának a kiképzése, akik a kifejezetten a koronavírus miatt állásukat elvesztők számára létrehozott honvédségi programra jelentkeztek. Volt, aki idő közben munkát talált, és otthagyta a képzést, de a jelentkezők java része végigcsinálta, sőt, majdnem a felük egyelőre meg is maradt a honvédség kötelékében.
Makro / Külgazdaság Megvan a megállapodás: ennyi lesz a minimálbér
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 25. 15:43
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami 4 százalékos béremelést jelent. 
Makro / Külgazdaság Erdogan új kettős játszmája – mosoly a Nyugat felé, fokozódó elnyomás befelé
Káncz Csaba | 2021. január 25. 14:18
Trump távozása és a török gazdaság mélyrepülése kényszerítette Erdogan elnököt arra, hogy mosolyoffenzívát indítson a Nyugat felé. Ezen díszletek mögött viszont érezhetően nő az erőszak és az elnyomás az országban. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Orvostechnikai szektor: pozitívum a kórházak adósságrendezése
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 13:46
A magyarországi orvostechnikai szektor üdvözli, hogy a kormány 2020 decemberében biztosította a lejárt kórházi tartozásállomány rendezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.
Makro / Külgazdaság Üzent az operatív törzs a vendéglátósoknak - a kínai vakcináról is beszélt Müller Cecília
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 12:25
Az operatív törzs türelmet kér a vendéglátóhelyektől: ha lesz elég vakcina, rögtön szólnak a kormánynak, hogy lazítsanak. A második körös oltás hevesebb reakciókat válthat ki, folyik a tárgyalás a kínai vakcina beszerzéséről is - a hétfői tájékoztató legfontosabb információit szedjük csokorba.
Makro / Külgazdaság Itt egy lehetséges magyar oltási ütemterv
Kormos Olga | 2021. január 25. 12:03
A Takarékbank vezető elemzője hiánytpótló táblázatot tett fel Facebook-oldalára. Suppan Gergely a jelenlegi információk birtokában úgy saccol, hogy június végére akár teljesülhetne is a 70 százalékos átoltottság Magyarországon.
Makro / Külgazdaság ÉVOSZ: az építőipar idei teljesítménye elérheti a 2019-es szintet
MTI | 2021. január 25. 10:16
Az építőipar teljesítménye az idén elérheti a 4500 milliárd forintot, ami a járványhelyzet előtti, 2019. évi szintnek felel meg - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: átlépte a 12 ezres határt a magyar áldozatok száma
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 09:10
844 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 360 418 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Itthon is rengeteg hotelfejlesztésről kellett lemondani a járvány miatt
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 08:49
A hazai szállodaipar nyár elejére várt újbóli felfutásának fontos feltétele, hogy mind a víruskezelés és a kapcsolódó oltási programok mind a légi- és szállodaipar újraindítása európai szinten is koordinált módon fussanak – mutat rá a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletága. A tanácsadó cég szerint fele annyi hotel épülhet, mint amennyit 2024-ig terveztek. 
Friss
hírlevél