4p
A NATO elbizonytalanodása és a Brexit is hozzájárul a közös hadsereg napirendre kerüléséhez. Az önálló hadsereg alátámasztaná Európa globális szerepvállalását a kül- és biztonságpolitikában. Egy közös haderő esetén új alapra kell helyezni az EU és Oroszország viszonyát. A meglévő nukleáris rendszert is át kell dolgozni, amely következményekkel jár Németországra vonatkozóan.
Egy finn, egy amerikai és egy észt katona egy júniusi hadgyakorlaton. Fotó: EPA / valda Kalnina

Múlt pénteken tartották az EU jövője kapcsán a varsói V4-csúcstalálkozót, amelyen Merkel kancellár is részt vett. A magyar és a cseh miniszterelnök szerint hozzá kell kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. Orbán részéről ez a felvetés már nem először hangzik el, hiszen az idén nyári tusványosi beszédében már kiemelte, hogy a kontinentális Európának szüksége lenne egy ütőképes közös hadseregre.

A közös európai haderő terve az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel. 2009-ben az Európai Parlament támogatott egy indítványt egy 60 ezer fős európai hadsereg felállításáról. Tavaly tavasszal Juncker bizottsági elnök pedig már szintén javasolta az EU-s közös hadsereg felállítását azzal a céllal, hogy a kontinens komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon.

De miért vált ez most aktuálissá?

Látnunk kell, hogy a NATO szerepe folyamatosan erodálódik a hidegháború vége óta. Tagjainak az érdekei, katonai képességei és hajlandóságuk más NATO-tagok megvédésére folyamatosan divergál. A gyakorlatban ugyanakkor erős korlátok léteznek a NATO képességeit illetően egyes tagjainak a megvédésére. A török politikai válság pedig csak tovább tépázza a szervezet tekintélyét.

Korábban többször értekeztünk Trump amerikai elnökjelölt egyre nyíltabb NATO-ellenességéről. Trump szerint a dolgok a világban megváltoztak és Amerika túl sokat fizet Európa biztonságáért. Ezt a figyelmeztetést komolyan kell vennünk, mert az amerikai republikánusok kemény magjában hónapok óta erősödik a meggyőződés, miszerint véget kell vetni egyes NATO-tagállamok potyautas bliccelésének és felül kell vizsgálni a Washington által korábban adott háborús garanciákat.

Új európai tájkép a Brexit után

Mi több, bizonyos értelemben jogosak az amerikai kritikák, hiszen a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szintet Európában csak a britek, lengyelek, észtek és görögök teljesítik. Új fejlemény, hogy az Egyesült Királyság kiválásával a legütőképesebb nukleáris haderő távozik az EU-ból. London pedig eddig vehemensen ellenezte a közös európai hadsereg felállításának ötletét, tehát most a Brexittel megnyílhat az út egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitika kialakítása felé.

Nem tekinthető véletlennek, hogy egy nappal a Brexit népszavazás után a német és a francia külügyminiszter már egy „Európai biztonsági paktum” létrehozására szólítottak föl. A német védelmi minisztérium erőteljes szakmai tanácsadásával tető alá hozott friss EU-s Globális Stratégia Európát autonóm cselekvésre szólítja föl „ha és amikor ez szükségessé válik”. Valóban, az új stratégia az önálló európai hadsereg létrehozásának egyik lépcsőfoka, amely egyben alátámasztja Európa globális szerepvállalását. A tervezetben új, uniós szintű állandó katonai-hadműveleti struktúra szerepel, saját főhadiszállással.

Németország, mint nukleáris hatalom?

Káncz Csaba

Ahogyan Kiss J. László professzor a minap kifejtette, a jövőben jelentősen növekedni fog Németország védelempolitikai szerepe, miután az ország komoly fegyverkezésbe kezdett. Utóbbi tényt jól mutatja, hogy Németország a következő 15 évben 130 milliárd euró értékben kívánja megújítani elöregedett fegyverzetét, és emlékeztetett arra is, a német katonai doktrína hosszú idő után most újra kijelölt egy ellenséget: Oroszországot.

Katonai szakértők szerint a NATO bürokraták viszont egyelőre nem rajonganak az EU haderő létrejöttért, mert azzal óhatatlanul új alapra kell helyezni az atlanti együttműködést. Ez nyilván olyan érdekellentét a NATO bürokrácia és a lehetséges EU erők szorgalmazói közt, amit igen nehéz (lesz) felszámolni. Lényeges vetület továbbá, hogy egy EU haderő esetén új alapra kell helyezni az EU és Oroszország viszonyát, és a meglévő nukleáris rendszert is át kell dolgozni. Németország pedig akár atomfegyvert is rendszeresíthet a kontinens erőegyensúlya végett. Nos, az már egy más Európa lenne, mint amihez hozzászoktunk.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kamatstop Amerikában? – Donald Trump plafont sürget a hitelkártya-kamatokra
Privátbankár.hu | 2026. január 11. 12:30
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy egyéves időtartamra 10 százalékos felső korlátot vezetne be a hitelkártyák kamataira, január 20-tól. Arra azonban nem tért ki, miként valósulna meg a terv, illetve hogyan kényszerítené a vállalatokat a betartására.
Makro / Külgazdaság Csúnya kudarcot szenvedett el a cseh jegybank
Privátbankár.hu | 2026. január 10. 15:51
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet – a CTK cseh január hírügynökségét.
Makro / Külgazdaság Mi történt? Kínában is megtorpant az autóeladás
Privátbankár.hu | 2026. január 10. 14:23
Kínában három éve a legkisebb ütemben, 3,9 teljes, 23,7 millió darabra nőtt a személygépkocsik kiskereskedelmi eladása tavaly. Egy évvel korábban, 2024-ben az éves növekedés 5,3 százalék volt – közölte a Kínai Személygépkocsi Szövetség (CPCA).
Makro / Külgazdaság Visszavettek a tempóból a románok
Privátbankár.hu | 2026. január 10. 13:49
Romániában 2,6 százalékkal kevesebb személygépkocsit gyártottak tavaly mint egy évvel korábban – közölte a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Makro / Külgazdaság Már az euróbevezetés első hetében boldogok lehetnek a bolgárok
Privátbankár.hu | 2026. január 10. 10:37
A Bolgár Értéktőzsde jelentős árfolyamemelkedéssel reagált az euró január elsejei bevezetésére, az idei első kereskedési héten a bolgár börze legrégebbi indexe, a Sofix 14,4 százalékkal 18 éves csúcsra emelkedett.
Makro / Külgazdaság Egyelőre hiába unszolja Trump az amerikai olajcégeket venezuelai beruházásokra
Privátbankár.hu | 2026. január 10. 08:12
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Fehér Házban tartott pénteki találkozón arra szólította fel a nagy amerikai olajvállalatok vezetőit, hogy legalább 100 milliárd dollár értékben ruházzanak be Venezuela olajiparának újjáépítésébe.
Makro / Külgazdaság A bécsi kutató megbecsülte az EU-Mercosur megállapodás ausztriai hatását
Privátbankár.hu | 2026. január 9. 17:25
Oliver Reiter közgazdász, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (wiiw) munkatársa fejtette ki véleményét.
Makro / Külgazdaság Többen dolgoznak az Egyesült Államokban, de van, akiknek ez sem elég
Privátbankár.hu | 2026. január 9. 16:45
A vártnál kevesebb munkahely jött létre, de a munkanélküliség csökkent decemberben.
Makro / Külgazdaság Az orosz-ukrán békekötést is befolyásolhatja Trumpék venezuelai akciója
Privátbankár.hu | 2026. január 9. 13:25
Az elmúlt napok legfontosabb katonai és politikai fejleménye a venezuelai elnök elfogása volt. Az akcióval Donald Trump egyértelműen erőt mutatott, szemben a korábbi hónapok tétlenségével. Ez akár Moszkva számára is fontos üzenet lehet, ráadásul az oroszok számára gazdasági szempontból is sok érv szólna a béke mellett.
Makro / Külgazdaság Most a vásárlók cáfoltak rá az elemzőkre
Privátbankár.hu | 2026. január 9. 13:05
Havi és éves összevetésben egyaránt az elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben novemberben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG