Norvégia Északi-sarkkörön túli gázlelőhelyeiről a Barents-tenger fenekén futó gázvezetéken is el lehetne szállítani az energiahordozót a norvég vezetékhálózathoz – vélik a Wood Mackenzie tanácsadó cég elemzői az Oilprice hírportál tudósítása szerint. Az ötlet nem tőlük származik, hanem a norvég hatóságoktól, amelyek vizsgálják a beruházás megvalósításának lehetőségét. Fontos tényező, hogy Barents-tenger alatt találhatók Norvégia legnagyobb gáztartalékai.
Költséghatékony megoldást keresnek
Miután az orosz gázszállítások az Ukrajna elleni invázió után majdnem teljesen leálltak, Norvégia vált Európa legnagyobb földgázellátó országává. A Barents-tenger talapzata alól kitermelt gáz azonban jelenleg LNG formájában jut el a Hammerfest városában lévő terminálhoz. Nincs közvetlen kapcsolat az ország gázvezeték-hálózata és a lelőhelyek között. Az oslói olaj- és energiaipari minisztérium ezért felkérte az energiainfrastruktúrát üzemeltető Gassco vállalatot, hogy vizsgálja meg az úgynevezett offshore kitermelés bekapcsolásának alternatív lehetőségeit. A Gassco számos módozatot elemzett, köztük az LNG-kapacitás növelését és a tenger alatti gázvezeték lefektetését is. Ez utóbbi ígéri a legköltséghatékonyabb megoldást.
Ha a kitermelt gáz exportjának lehetőségei bővülnek, az meg is teremti azokat a jövőbeli bevételeket, amelyekre alapozva el lehetne kezdeni az ötmilliárd dollár (1682,3 milliárd forint) értékűre becsült beruházást.
A Gazprom adatai szerint az Északi Áramlat 2 gázvezeték szárazföldi szakaszai Oroszországban és Németországban összesen 6 milliárd euróba kerültek, míg a tenger alatti rész 8,8 milliárdba. A norvég gázt Lengyelországba szállító 900 kilométeres Paltic Pipe kiépítése közel 2 milliárd euróba került.
A WoodMac szerint akkor lenne esély az ezeket és a szárazföldet összekötő gázvezeték kiépítésére, ha a kormány beszállna az üzletbe. Ez anyagilag is értendő, továbbá abban az értelemben is, hogy az állam részvétele valamelyest megnyugtathatná a beruházás miatt aggódó környezetvédőket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
