Az ingatlanok mellett számottevően növekedett a pénzügyi eszközök értéke is, miközben az adósság csökkent. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon 48 százalékkal lett magasabb e négyéves periódusban. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon nagysága (az átlagérték) 27 millió forint, a medián érték 12 millió forint volt 2017 végén.
A 15 ezer család megkérdezésével elvégzett felmérésnek a nemzeti számlákhoz igazított adatai szerint a vagyonnövekedés 2014 vége és 2017 vége között lényegében minden háztartási csoportban jelentős volt, akár életkor, régió vagy a nettó vagyon nagysága szerinti bontásban vizsgálta az MNB. Ugyanakkor a vagyonnövekedés az átlagnál lényegesen nagyobb mértékű volt Közép-Magyarországon és az Alföldön, a 66-75 éves korosztályban, illetve a vagyon nagyságát tekintve a felső 10 százalékba tartozó háztartásoknál.
A háztartások alsó 50 százalékának részesedése a teljes nettó vagyonból lényegében változatlan (9 százalék) maradt, a legalsó decilisben jelentősen csökkent az eladósodottság. A felső 50 százalékban csak a legfelső decilisben növekedett a teljes nettó vagyonból való részesedés a vizsgált három év alatt.
Ami a háztartások eszköz-összetételét illeti, a reáleszközök lényegesen egyenletesebben oszlanak el a szektorban, mint a pénzügyi eszközök, egyes kategóriák (részvények és részesedések, kötvények) pedig csak a vagyonos háztartásoknál jelennek meg számottevő mértékben.
Az MNB háromévente végzi el a felmérést, legközelebb a 2017 vége és 2020 vége közötti időszakot veszi górcső alá.
Ez Magyarországnak is nagyon rossz hír. 
