Egy negyedév alatt közel 2200 milliárd forinttal nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Hosszú idő után először csökkent a készpénzállomány - de ahhoz képest, mekkora az infáció, nagyon keveset.

A hazai háztartások pénzügyi vagyona egy év alatt 7045 milliárddal emelkedtek, kötelezettségeik 1044 milliárddal nőttek. A nettó pénzügyi vagyon összességében a GDP 119 százalékán áll, ami régiós szinten jónak nevezhető. A Magyar Bankholding vezető elemzőjének, Horváth Andrásnak elemzése.

Alapvetően a lakások, családi házak felértékelődésének tudható be, hogy a háztartások nettó vagyona 2014 vége és 2017 vége között 44 százalékkal emelkedett, 5 százalék körüli infláció mellett – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, „Miből élünk?” című kiadványa.

A háztartások megtakarítása stabil forrást jelent a többi szektor számára, ezért a sikeres felzárkózás és a gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából kiemelten fontos tényezőnek számít. A válság után a magyar lakosság nettó pénzügyi megtakarítása a korábban jellemző nulla körüli szintről a GDP 5-6 százalékára emelkedett, ami a belső finanszírozás erősödésével jelentős szerepet játszott az ország külső sérülékenységének mérséklődésében, és így az ország felminősítésében. Az elmúlt évek magas megtakarításának köszönhetően a magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona 2010 óta több mint 18000 milliárd forinttal bővült, és így korábban nem tapasztalat szintre, a GDP 100 százaléka fölé emelkedett. Az MNB szakértői szakmai cikkükben a háztartások pénzügyi megtakarításainak alakulását és az azt befolyásoló fontosabb tényezőket mutatják be.