2022. III. negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7045 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 076 milliárd forint volt 250 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 1044 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány jelentősen lassulva 2 milliárd forinttal csökkent, a látra szóló betétek állománya hosszú idő után ismét 39 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek elérni az inflációs hírek a jelentősebb készpénzállományt tartó háztartásokhoz is és léptek a védelme érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek. Eközben 92 milliárddal emelkedett a „lekötött betétek” állománya – ismertette lapunkhoz eljuttatott elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Rámutat, az eddigi negyedévektől eltérően látványosan, 644 milliárd forinttal esett a hosszú lejáratú kötvényállomány, miközben 253 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság, az inflációs környezet miatt jelentősen változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák. Tőzsdei részvényeket újabb 32 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 487 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 24 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeknél a globális korrekcióval összhangban 21 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek viszont 136 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 55 milliárdos mínuszt mutatott.
Jelentősen megugrott a privát cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 1211 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 300 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 6 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya lassulva, de 177 milliárd forinttal emelkedett.
A régióban jók vagyunk, de az európai csúcstól messze állunk
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2021-es Eurostat-adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 119,4 százalékán állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. 2021-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 104,9 százalék volt, a görögöknél 103,2 százalék, horvátok esetében 101,3 százalék, Szlovéniában 105,7 százalék, Finnországban 85,9 százalék, Lengyelországban 75,3 százalék, Romániában 60,3 százalék, Szlovákiában pedig 57,1 százalék volt a háztartások nettó vagyona a GDP arányához viszonyítva. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint 150,5 százalék volt, míg a német 160,3 százalékon állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286,4 százalék, a holland 256,5 százalék, a belga 243,8 százalék, illetve az olasz 238,7 százalék vezeti.
Szabadulunk a szuperállampapírtól
A készpénz és a folyószámlabetétek állománya hosszú idő után most csak kis mértékben emelkedett, láthatóan a háztartások tudatosabb fele igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen, továbbá a megugró infláció mellett is fenntartani kívánt fogyasztási szint is csökkenti a megtakarításképződést, valamint a reálgazdaság általános lassulásával párhuzamosan is értelemszerűen lassulhat a vagyonképződés üteme is. A korábbi években kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat immár jelentős mértékben váltották vissza, illetve váltották át más lakossági instrumentumba a háztartások az erőteljes infláció miatt, keresve az inflációkövetés lehetőségét. A befektetési jegyekre pedig negyedévről negyedévre egyre erősebben támaszkodnának a háztartások vélhetően szintén az inflációs félelmek miatt, láthatóan próbálják a háztartások profikra bízni a vagyonkezelést az egyre turbulensebb, kiszámíthatatlanabb és egyre komolyabb vagyonkezelési tudást igénylő helyzetben.
A hitelfelvételi kedv a tavalyi évben még látott és az előző negyedév előrehozott hitelfelvételi lendülete után ugyan kissé emelkedett, de láthatóan csökkenő tendenciát mutat, és ez a trend várható a következő időszakban is, a jelenlegi szintre került kamatok mellett tovább csökkenhet a hitelkereslet. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános makrogazdasági és tőkepiaci környezet mozgatta, az erőteljes inflációs tendenciák, a háború és az agresszív kamatemelési és recessziós félelmek miatt bekövetkező piaci korrekciók nem támogatják a háztartások tőkepiaci instrumentumait.
Eközben a 7000 milliárd közelében tartózkodó készpénzállomány növekedésében hosszú idő után először látható jelentősebb lassulás, de az állományi szint fennmaradásából ítélve a lakosság jelentős része továbbra sem a legalább az inflációt megközelítő hozamtermelésre képes eszközöket választja a készpénz helyett, ami a jelenlegi pénzromlási ütem mellett immár jelentős károkat okoz ezeknek a megtakarítóknak. A lakossági állampapírok esetében az infláció látható és stabil élénkülésével a nem inflációindexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből, de az állomány továbbra is igen jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság belföldi finanszírozási stabilitásának növelése vagy a – megugró – állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása. A pandémia után látott elhalasztott kereslet pótlásának momentumát immár átvették az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztás és beruházások, ami fékezőerővel hathat a vagyonfelhalmozás ütemére, amint az látszik a legutolsó adatokból is. Azonban a tranzakciókból látható forrásbeáramlás is jelentős egyelőre, még ha lassuló ütemben is, ami támaszt jelenthet a GDP-nek, viszont jelen inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben elkerülhetetlen lesz, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon – áll az analízisben.
100 ezer háztartás igényeit tudják fedezni a wittaui projekt első szakaszában, de ez még csak a kezdet. 
