2025 márciusában a magyar ipari termelés volumene a nyers adatok szerint megegyezett az egy évvel korábbival, ám a munkanaphatással kiigazított adat már 5,4 százalékos visszaesést mutatott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal első becslése alapján.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal haladta meg a februárit, de az év első három hónapját tekintve az ipari termelés volumene 4,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A feldolgozóipari alágak többségében éves alapon visszaesés történt, kivéve a járműgyártást, a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártását, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártást. Ugyanakkor a villamos berendezések gyártása csökkent.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „kedvező jel, hogy havi szinten stagnálás látható, mivel ez azt jelenti, hogy legalább átmenetileg megállt a termelés visszaesése”.
Ugyanakkor hangsúlyozta: „a hosszú távú, fixbázisú index szerint idén márciusban 7,1 százalékkal elmaradt a termelés volumene a 2021-es átlagtól”, ami szerinte azt mutatja, hogy az ipar teljesítménye többéves távlatban is gyenge. Hozzátette: „csak jelentős külső vagy belső keresleti élénkülés lenne képes tartós fordulatot előidézni”, miközben az akkumulátorgyártás gyengélkedése továbbra is rontja a kilábalási esélyeket.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szintén az ipar gyengeségére hívta fel a figyelmet. Szerinte „az exportorientált szektorokon keresztül járult hozzá az első negyedévben tapasztalt GDP-csökkenéshez”. A szakértő rámutatott: „a negyedéves szinten 2,2 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy az ipari szektor tartósan gyenge keresleti környezetben működik”. Úgy látja, hogy „a külső piacokon tapasztalható megtorpanás komoly fékezőerő a magyar gazdaság egészére nézve is”.
Németh szerint „az első negyedévben az ipari termelés negyedéves alapon 2,2 százalékkal mérséklődött”, és „az ipari termelés és ahhoz kapcsolódóan a termékexport jelentős szerepet játszhatott az első negyedéves, vártnál gyengébb GDP-adatban”. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2025 első negyedévében 0,4 százalékkal csökkent a GDP, a gazdaság teljesítménye pedig 0,2 százalékkal maradt el az előző negyedévitől. Németh úgy látja: „az éves átlagos ipari teljesítmény 2 százalékos csökkenést mutathat az előző évhez viszonyítva”.
A járműgyártás márciusi növekedését Molnár Dániel „váratlannak” nevezte: „ilyen hatás nem látszik az adatokban, így annak bővülése meglepetést jelent, még a naptárhatással együtt is”.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hozzátette: „hátha most valami beindul”, ugyanakkor szerinte „az amerikai vámok bevezetése előtt megindult egy készletezés”, ami „jól látható az első negyedéves amerikai GDP-adatokban is”.
Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: „márciusban sem volt képes felpörögni az ipar. Az egyedüli öröm az ürömben, hogy legalább nem egy újabb havi zsugorodást láthatunk.” Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy az év/év index „leginkább a bázishatás következménye”, és a 2021-es átlagos havi teljesítményhez képest „az ipari kibocsátás volumene 7,1 százalékos elmaradást mutat”.
Hozzátette: „legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid lezárások miatt volt”.
Virovácz Péter is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:
A külpiaci kilátásokat illetően a német ipar élénkülését többen megemlítik, de fenntartásokkal. Regős szerint „a német járműipar éves alapon szintén jól teljesített, 8,1 százalékkal nőtt a teljesítmény – ez magyarázhatja a magyar járműgyártás növekedését is”. Virovácz azonban óvatosságra intett: „egy hónap jó teljesítményét még kár lenne trendszerű javulásnak beállítani.”
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy vélte, hogy „a külpiacok gyengélkedése, különösen Németország elhúzódó válsága” és „a globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága” továbbra is bizonytalanságot okoz, ami „tőke visszavonulását és beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „a hazai ipar teljesítményét továbbra is negatív külső tényezők húzzák vissza”, kiemelve „külpiacaink gyengélkedését, különösen Németország elhúzódó válságát”. Ugyanakkor a kormány folytatja az ipari kapacitások bővítését: a „100 gyár programot 150 gyár programra” növelték, és több nemzetközi beruházás is zajlik, például Debrecenben a CATL és a BMW részéről, illetve Szegeden a BYD részéről. A minisztérium szerint „az emelkedő reálbérek és a stabil foglalkoztatottság is segíti az ipart”.
László Csaba volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár volt Csabai Károly főszerkesztő vendége a legutóbbi Klasszis Klub Live-ban, ahol egyebek mellett a magyar gazdaság strukturális problémái is szóba kerültek. A teljes beszélgetést itt nézheti meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
