A jegybank bejelentette az IRS fokozatos kivezetését, ugyanakkor módosul a várható kamatcsökkentés mértéke a jelenlegi cikluson belül. Legutóbb úgy tűnt, hogy még egy vagy két 15 bázispontos vágás várható, most megnőtt a valószínűsége annak, hogy ez inkább csak egy lesz. Ha így történik, akkor 0,9 százalék lesz a jegybanki alapkamat legalacsonyabb szintje, kevéssel múlja csak alul az 1 százalékot.
Önfinanszírozás
Az önfinanszírozási program 2014-ben kezdődött, az volt a célja, hogy egyrészt a meglehetősen magas devizahányad lecsökkenjen az államadósságon belül, egyúttal csökkenjen a külföldi hitelezők aránya, így csökkenjen a külső sérülékenység. Másrészt a jegybank azt szerette volna, hogy a hosszabb lejáratú hozamok csökkenjenek, hisz ezek lényegesen magasabbak voltak a mértékadónak tartott lengyelhez képest.
2011-ben 50 százalék volt a devizafinanszírozás aránya az államadósságon belül, ez viszonylag nagy külső sérülékenységet jelentett. Ezt azóta sikerült 25-27 százalékra csökkenteni, vagyis a hiány nagy része már forintban denominált eszközzel van finanszírozva, így egész mérsékelt a külső függőség. A folyamat több részből állt: először 2012-ben kevesebb devizakötvényt, és több forintkötvényt bocsátottak ki. Ezt azonban döntően még külföldiek vették meg, tehát a hitelezői szerkezetben fennmaradt a sérülékenység.
Hazai kézben
2014-ben, az önfinanszírozási program hatására már nemcsak tovább csökkent a devizaarány, de megnőtt a magyar vevők aránya is az államkötvények vásárlói között, mind a lakosság, mind a bankok részéről. A bankok addig rengeteg pénzt tartottak a jegybanknál, és a program úgy alakította át az eszköztárat, hogy a bankokat a jegybanki betét helyett az állampapírok vásárlása felé terelje. Ez persze nem ment egyik pillanatról a másikra, mint a lakossági hitelek átváltása, hanem egy folyamat volt, melynek során az állam részben visszavásárolta a devizakötvényeket, részben megvárták a kifutásukat, és nem újították meg őket.
A mór megtette kötelességét
Az IRS, azaz kamatcsere-eszköz célja az volt, hogy a hosszabb lejárat felé terelje a pénzt, vagyis kifejezetten terelőeszköz, ami a hosszú lejáratú eszközök iránti kereslet növelésével segített lecsökkenteni a hosszú hozamot. Ezek lényegében el is érték a lengyel szintet, a cél teljesült. Az eszközt eleve átmenetinek, rendkívülinek szánták, és most eljött az ideje, hogy kivezessék.
A folyamat már februárban megkezdődött, kevesebb IRS-t bocsátottak ki, és a bankok kereslete is visszaesett már. Nem akarták egy hirtelen bejelentéssel megzavarni a piacot, így a folyamat következő lépéseként most bejelentették, hogy július 7-én szűnik meg az eszköz kibocsátása, vagyis akkor lesz az utolsó aukció. A meglévő állomány átlagosan 4 év alatt fog kifutni, miután 3, 5 és 10 éves lejáratok voltak, és ezen belül az 5 éves volt a legnépszerűbb.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
