A Biden-adminisztráció eddig már két olyan geopolitikai gesztust tett, amely felbőszítette Pekinget. Egyrészt Tajvan washingtoni képviselet vezetőjét, Bi-khim Hsiaot meghívta január 20-i Biden elnöki beiktatására, amelyre 4 évtized óta nem volt példa. Másrészt Biden arról biztosította a japán miniszterelnököt, hogy Washington adott esetben megvédi azt a Szenkaku szigetcsoportot, amelyre Peking is igényt tart.
Bombázók Guam-ra
Ezt az elkötelezettséget nem sokra rá az új amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin is megerősítette japán kollégájának, akivel megegyeztek, hogy „elleneznek minden egyoldalú kísérletet a status quo megváltoztatására a Dél-kínai és a Kelet-kínai tengeren”. Anthony Blinken új amerikai külügyminiszter pedig fülöp-szigeteki kollégáját biztosította arról, hogy Washington elutasítja Peking igényeit a Dél-kínai-tengeren.
Szavainak alátámasztására az elmúlt napokban a Pentagon 4 darab, nukleáris csapásmérésre alkalmas B-52-es nehézbombázót vezényelt át Guam szigetére. Kína erre válaszul „tiszteletet” kért azon erőfeszítéseinek irányába, amelyekkel békésen rendezné a területi vitákat. Az Egyesült Államok számos, jelenleg Guam szigetén állomásozó B1 típusú, nagy hatótávolságú bombázóit szerelte föl az elmúlt években olyan nagy precizitású rakétákkal, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is ki tudnak lőni egy hadihajót.
Kiszivárgott információk szerint India, Japán és Ausztrália a színfalak mögött aktív, Kínát feltartóztató tárgyalásokat kezdett már tavaly beszállítási láncaik szorosabb koordinálásáról. Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India pedig már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.
Mi a feladvány?
Biden elnöknek egy olyan Délkelet-Ázsiával kell megtalálni a közös hangot, amely gazdaságilag rendkívül erősen függ Kínától, de az országok többsége az Egyesült Államokra tekint, mint stratégiai partner a biztonságpolitikában. Ezen partnerek zavartan és értetlenül figyelték, amikor Trump volt elnök 2017. január 20-án, hivatalba lépésének első napján kihátrált a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Egyezményből (TPP), amelyet még Obama elnök hozott össze.
Trump bejelentése után szinte órákkal földrengés-szerűen módosultak az erővonalak. Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnök hirtelen felszólította a csendes-óceáni térség államait, hogy támogassák a Kína által is favorizált szabadkereskedelmi egyezményt (RCEP). Vietnám és Malajzia is bejelentette, hogy a Kína-vezette csoport felé reorientálódnak. Malajzia, kereskedelemi minisztere, Datuk Mohamed egyenesen a bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzettel érvelt az újrapozicionálás mellett.
Ezzel szöges ellentétben Kína az elmúlt években fokozatosan erősítette gazdasági pozícióját a régióban, mára a domináns kereskedelmi partner lett, egyben egy fontos befektető is. Kambodzsa és Laosz külső adóssága Kína irányába már eléri a GDP-jük 25 százalékát.
Napjainkra Kína érte el a legnagyobb előrehaladást az úgynevezett okosvárosok területén, és 2017-re a világ mintegy ezer okosvárosának fele kínai volt. Peking ráadásul megkezdte ezen rendszerek exportját is a 2015-ben bejelentett Digitális Selyemút részeként. Egy tavaly október tanulmány szerint 2013 óta a kínai vállalatok az okosváros-rendszereket 116 országba adták el, köztük 38 ázsiai, 30 európai, 13 közel-keleti és 15 afrikai államnak.
London lépése
S noha az 1967-ben alapított Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egy bejáratott, közös platformot biztosít a régió tíz országának, ennek ellenére a nagyhatalmi rivalizálást látva az egyes országok egyenként kezdtek el szövetségesi megoldásokat keresni. Indonézia, Vietnám, Szingapúr – és többnyire Malajzia – a legfüggetlenebb pozíciót próbálják fölvenni Kína és az USA között. Bár erős kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat ápolnak Kínával, diplomáciai és katonai együttműködésüket főként az Egyesült Államokkal, Indiával, Japánnal és Ausztráliával erősítik. Vietnám, Malajzia és Indonézia az utóbbi időszakban jelentősen fejlesztette haditengerészetét és parti őrségét.
A térség két malomkő között örlődik és ez az európai hatalmak számára is beugrási lehetőséget biztosít. Az Egyesült Királyság a héten kezdte meg belépési tárgyalásait a világ harmadik legnagyobb, térségbeli kereskedelmi tömbjével, az 500 millió embert összefogó Csendes-óceáni Partnerséggel (CPTPP).
A Közel-Keleten élő amerikaiakat figyelmeztették a nagykövetségek.
