Könnyen elképzelhető, hogy a jövő hónapban állítjuk át utoljára óráinkat. Amennyiben a magyar kormány úgy dönt, hogy a nyári időszámítás lesz a végleges a jövőben, akkor ősszel erre már nem kerül sor. A kormány egyik minisztere lapunk kérdésére már állást is foglalt ebben a kérdésben: Gulyás Gergely a nyári időszámítás híve - olvasható laptársunk, az Mfor.hu cikkében.
Magyarországon az ötvenes években alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1958 és 1979 között pihentették az óraátállítást. Aztán 1980-ban ismét bevezették és a mai napig használatban van.
Mint ahogy az Európai Unió területén is. Azonban polgári nyomásra az unió - az Európai Bizottság kezdeményezésére - döntési helyzet elé állította a tagállamokat, mely szerint választaniuk kell az időszámítások között. Az ennek érdekében indított 2018-as, nem reprezentatív eredményt hozó konzultáció ugyanis azt igazolta, hogy az uniós polgárok túlnyomó többségének elege van az óraátállításból: a válaszolók 84 százaléka támogatta a félévenkénti átállítás megszüntetését.
A véleménynyilvánítók főleg az egészségügyi hatásokkal, az energiatakarékosság növelésével, a közlekedésbiztonsággal és a szabadidős tevékenységekkel érveltek a rendszer eltörlése mellett:
Mint az Mfor emlékeztett rá, ennek eredeti határideje 2019 lett volna, végül a céldátum 2021-re tolódott az Európai Parlament döntése értelmében; azaz idén kell állást foglalniuk a kormányoknak arról, hogy a továbbiakban a téli vagy a nyári időszámítás szerint éljük az életünket. Illetve 99 százalékban ez a helyzet: ahhoz ugyanis, hogy végleges formát öntsön az uniós álláspont, még az Európai Tanácsnak is dűlőre kell jutnia, és meg kell állapodnia a parlamenttel.
Az idő tehát sürget, amelyik kormány az előbbit választja, annak az államnak a polgárai utoljára a jövő hónapban – március 28-án, vasárnap hajnalban - állítják majd át az óráikat. A magyar kormánynak eddig nem volt kiforrott, hivatalosnak tekinthető véleménye a kérdésben, és az elmúlt hónapok – kiemelten a koronavírus-járvány kezelése - nem is adott sok lehetőséget a téma napirendre tűzésére. A legutóbbi Kormányinfón azért feltettük a kérdést Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy tekintettel a márciusi óraátállítás közelségére, született-e már döntés az ügyben.
A feladat nem egyszerű, a döntést nem árt összehangolni a környező országok vezetőivel, mert elég suta helyzetet szülne, ha a nálunk véglegesnek tekintett időszámítást sehol máshol nem választanák. S akkor még nem is beszéltünk a standard időzónákról, amelyek eleve egy órás eltéréseket rögzítenek például a közép- és a kelet-európai térség között.
A tét tehát nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen döntést hoz az óraátállítás kérdésében a magyar kormány. A Kormányinfón tehát az alábbi kérdéssel fordultunk a miniszterhez:
- Idén kell dönteni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lesz a végleges Magyarországon (és a többi tagországban). A magyar kormány melyik időszámítást választja? A most tavaszi lesz az utolsó?
Erre Gulyás Gergely a következőt válaszolta:
Ezt nem tudom, de ha muszáj dönteni, akkor én inkább a nyárit választanám.
Amennyiben tehát a kormány magáévá teszi a miniszter álláspontját, akkor másfél hónap múlva állítjuk át utoljára az óráinkat. Ami egybecseng a magyarok véleményével. A bizottsági felmérésből - amelyre 4,6 millió válasz érkezett az akkor még 28 tagországból - ugyanis az derül ki, hogy nálunk a megkérdezettek 64-65 százaléka választaná a nyári időszámítást, 27-28 százalék a télit (egy honi intézet álltal készített reprezentatív kutatás ennél is nagyobb támogatottságot mutatott ki).
Arról, hogy mit gondolnak erről az üzletemberek, akiket külön megszondázott a bizottság, a cikk eredeti változatában olvashatnak.
A botrány folytatódik.
