Háborúk, menekültek, rák – és mégis ez a világ a létező legjobb?

Húsz érv amellett, hogy a mai világ jobb, mint korábban bármikor – írja a német Die Welt című lap online kiadása. Menekültválság, pénzügyi válság, Lehman-válság, görög válság, ilyen válság, olyan válság, az embernek az az érzése támadhat, hogy minden egyre rosszabb lesz. Pedig valójában nem.

A lap húsz pontjából az első azt emeli ki, hogy az OECD (a világ legfejlettebb országait, köztük Magyarországot tömörítő szervezet) államaiban az utóbbi öt évben 540-ről 570 millióra növekedett a dolgozók száma. Nőtt a foglalkoztatás egy egész sor országban, többek között Magyarországon is. A második pontból pedig az derül ki, hogy a világ gazdasági növekedése a válság ellenére sem fog csökkenni ebben az évtizedben.

Kevesebb szegény és hadiárva

A harmadik pont szerint a szegénység erősen visszaszorulóban van a világon: míg 1990-ben 1,9 milliárd ember élt kevesebből, mint 1,25 dollár naponta, addig ez 2015-ben csak 800 millió fő lesz. De közben a lakosság is nagyon nőtt, így másképpen megközelítve, 47 százalékról 14 százalékra esett a szegények aránya a világon – így már egészen drasztikus a javulás.

A híreket hallgatva azt hinnénk, hogy egy borzasztó háborús időszakban élünk. Pedig nem – 1993-ban 63, 2013-2014-ben viszont csak 31 háborús konfliktus volt a világon. (Az amerikai kontinensen például jelenleg egyetlen egy sincs, Európában pedig csak egy, Ukrajnában – a szerk.)

Feleannyi halott csecsemő

Több pont szól a politikai vagy a gazdasági szabadságról, a bürokráciáról. A nyolcadik pontban az bizonyítják, hogy a bűnözés, bár csak szépen lassan, de alapvetően csökken a nagyvilágban. Évekkel ezelőtt nagy port vert fel a tengeri kalózkodás, ezen esetek száma 2010 óta kevesebb, mint harmadára esett.

Az 1990-es évben több mint 12 millió élve született gyermek halt meg, idén ez a szám várhatóan 5,9 millió lesz. Erősen csökkent az AIDS-ben meghaltak és az úgynevezett AIDS-árvák száma is. Nőtt az egészséges ivóvízhez hozzájutni képes emberek száma, és valamelyest csökkent az éhezőké, bár még mindig 795 millióan vannak, "pont 795 millióval többen, mint kellene" - írja a lap.

Nem népesedünk túl, és okosodunk

A Die Welt szerint az 1999-es évben 204 millió gyermek nem járhatott iskolába, jelenleg csak 121 millió ez a szám. Ráadásul erősen nő azon évek száma, amelyeket a gyerekek az iskolában töltenek, tehát egyre többet oktatják őket, a fejlett országokban (mint Németország) és a feltörekvőkben (India, Kína, Ghána) egyaránt.

Az egész világon nőtt a várható életkor, nőtt a középosztály aránya. Csökkent a nők és a férfiak közötti jövedelmi rés. Igaz, hogy a világ népessége nő és túlnépesedés fenyeget, de a termékenységi ráták folyamatosan csökkennek, így várhatóan valamikor 2100 körül és 11,2 milliárd embernél a népesség tetőzhet, és aztán csökkenni kezdhet. A lap pozitív jeleket lát a környezetvédelem területén is.

De nem csak ők optimisták, a brit The Spectator tavaly Karácsonykor szemléletes ábrán mutatta be, hogyan szorította vissza az emberiség a különböző súlyos betegségeket 1990 óta. (Köszönjük Vakmajom blogjának.) Különösen meglepő a második ábrájuk, amelyen jól látszik, mennyire minimális a háborús konfliktusokban elhuny személyek száma a korábbi évtizedekhez képest.

Ők is kiemelik az éhezés, a csecsemőhalálozás komoly visszaesését.

Vélemény:

Minden egyes halál pont eggyel több annál, mint amennyi kellene. Minden egyes éhező pont eggyel több annál, amennyi kellene. Minden egyes menekült pont eggyel több, mint amennyi kellene. Hogy mennyi a szenzációhajhász média szerepe a rossz hírek túldimenzionálásában, és mennyi az eleve rossz hírekre éhes, szenzációhajhász emberi természeté, az egy másik cikk témája lehetne. Sok lap azt írja, amit az emberek olvasni szeretnének, mert csak így tud fennmaradni.