Ahogy minden hasonló beszélgetés, ez is a szomszédban dúló háborúval kezdődött. Hadházy Ákos sorra vette, hogy az elmúlt napokban hány gyors fordulatot hajtott végre az Orbán-kormány például a NATO-csapatok, a fegyverszállítások vagy éppen a szankciók ügyében.
„Ez minden, csak nem stratégiai nyugalom – szögezte le. – A leggyalázatosabb az, hogy a kormány által létrehozott és irányított propagandagépezet felmondja az orosz üzeneteket, lényegében az ukránokat megtéve a felelősnek.”
A politikus szerint ennek a politikai mellett gazdasági következményei is lesznek, „a forint árfolyama is nagyban függ attól, hogy mit látnak, hova akarunk tartozni”. Márpedig szerinte Orbán Viktornál nem egyértelmű, hogy a Nyugathoz, vagy Oroszországhoz, ezt mutatja az éppen a beszélgetés előtt érkezett hír is, miszerint a miniszterelnök leszögezte, az orosz olaj és gáz importjára vonatkozó szankciókat nem fogja támogatni. „Ezt még el is tudnám fogadni, ha mondana arról valamit, hogy miként lehetne máshogy megállásra kényszeríteni az oroszokat. De most úgy tűnik, két megoldás van: a háború, amit józan ember nem szeretne, illetve az, hogy gazdaságilag kényszerítjük térdre Putyint, és ott helyben buktassák meg az emberek. Ennél fogva a szankciókat szidni vállalhatatlan dolog.”
Orbán Viktort megvették vagy megzsarolták
Hadházy ennek kapcsán arról is beszélt, hogy régen el lehetett volna kezdeni az orosz olajtól és gáztól való függetlenedést, de az elmúlt évtizedben ehelyett csak egyre nagyobb lett a függőség.
„2008-ban Orbán is még erről beszélt, én se tudnám nála szebben elmondani. Remélem, hogy egyszer kiderítik a történészek, hogy mi történt ezután. Volt egy kiutazása, és akkor vagy szerelembe esett Putyinnal, vagy – tudom, hogy ez találgatás, összeesküvéselmélet, de más magyarázatot nem látok – megvették vagy megzsarolták.”
A független képviselő abban nem hisz, hogy a miniszterelnök ideológiai alapon támogatná Putyint, hiszen ugyanannyira meggyőző volt liberálisként, liberális konzervatívként, ahogy most illiberális autokrataként. Viszont Hadházy szerint a hatalomgyakorlás módszereit egyfajta franchise-ként vette át Orbán Viktor Putyintól. Az orosz elnök az olajpénzeket használta arra, hogy oligarcháival felvásároltassa a független sajtót, a magyar miniszterelnök pedig az ellopott EU-s pénzeket forgatta vissza erre a célra.
A cinizmus netovábbja
Szóba került a közmédia helyzete is. Arról, hogy a választáson induló pártok újra 5-5 percet kapnak a köztévében, Hadházy kijelentette, „ez a cinizmus netovábbja”, és csak nyomdafestéket nem tűrően tudna erről bővebben beszélni.
A közmédia működése viszont csak az egyik oka annak, hogy a most következő választás nem lesz szabad és demokratikus.
„Ha focis hasonlatot mondanék, akkor ez egy olyan meccs lesz, ahol az ellenfél doppingol, a bírót is megvették, milliárdokkal, és még a pályán is rugdosódnak. De hiába óvnánk meg a mérkőzést, ha a szövetségben is az ő embereik ülnek, odaadnák nekik 3-0-lal, ezért ki kell állnunk. És még így is van esélyünk nyerni.”
Szerinte az, hogy jó döntés volt-e elindulni a választáson, csak az eredmény ismeretében lehet majd eldönteni.
„Én személy szerint inkább azt képviseltem sokszor, hogy nem kéne ilyen feltételek mellett elindulni, de az ellenzék többsége így döntött, ezért menni kell. Reménykedem benne, hogy nem lesz igazam.”
Arról is beszélt a képviselő, hogy igenis minden hatalomra lehet nyomást gyakorolni, csak minél diktatórikusabb, annál nehezebb. „Nem az a kérdés, hogy mit lehet tenni, hanem az, hogy mit tettünk? A tévénél volt egy nagy tüntetés, be is jutottunk a székházba, de aztán abbamaradt a tiltakozás.” Nem volt országos sztrájk, tömegtüntetések, blokád. A hiányérzetek, kritikák helyett most viszont Hadházy szerint csak az a fontos, hogy mindenki dolgozzon a választási győzelemért.
Nehéz jósolni
A politikus szoros választást vár, papíron 50 százalék körül van az ellenzék esélye, néhány százalék különbség pedig hatalmas eltérést okozhat a végeredményben a magyar választási rendszer sajátosságai miatt. „A valóságban azonban kisebb az esélyünk, mert nagyon komoly, a közmédiánál, a plakáthelyek elosztásánál, az állami pártpropaganda céljaira történő felhasználásánál közvetlenebb csalások is lesznek, például láncszavazás, tömeges átjelentkezés a billegő körzetekbe.” Ezeket csak úgy lehet megnehezíteni vagy megakadályozni Hadházy szerint, ha az ellenzéki szavazatszámlálók minden körzetben ott vannak, és erre most meg is van az esély.
Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e érdemesebb egy szűk Fidesz-győzelemre játszani és megvárni, hogy kétharmad nélkül a gazdasági nehézségek maguk alá temessék a NER-t, a képviselő egyértelmű nemmel válaszolt, mivel a Fidesz szerinte kétharmad nélkül is azt tesz, amit akar. Néhány évvel ezelőtt a Simicska érdekeltségeit a plakátpiacról kisöprő törvény is kétharmados volt, de mivel akkor éppen nem volt a Fidesznek meg ez a többség a parlamentben, végül megszavazták feles törvényként, miután Áder János visszaküldte. „Most majd lehet Novák Katalinhoz vagy a szintén fideszes Alkotmánybírósághoz fordulni.”
Fojtogató korrupció
Szakterületére térve Hadházy Ákos elmondta, hogy a becslések szerint évi 1000 milliárd forintot lehetne megspórolni viszonylag egyszerű, korrupcióellenes intézkedésekkel, az EU-s pénzeknek pedig legalább 30, de egyes esetekben 100 százalékát is ellopják. Hiába emelik még ezek is valamilyen formában a GDP-t hosszú távon még nagyobb károkat okoz ez az országnak, hiszen versenyhátrányba kerülnek azok a cégek, amelyek valóban az innovációval, a hatékonyabb marketinggel és hasonlókkal igyekeznek boldogulni azokhoz képest, amelyek a hatalom kegyeit keresik és hajlandóak egyre nagyobb szeleteket visszaosztani a politikusoknak.
„A demokrácia ellen is dolgozik mindez, mert az EU-s támogatásokkal zsarolják meg a polgármestereket is, azok kapnak pénzt, akik ’jó’ eredményeket szállítanak.”
Az ellenzéki szavazók egyik fő aggodalmáról, miszerint mennyire lehetne fellépni ezekben az ügyekben, elszámoltatni a bűnösöket kétharmados győzelem nélkül és a bebetonozott fideszes tisztviselők ellenében, Hadházy elmondta, hogy való igaz, korrupcióellenes ügyészséget csak kétharmados ellenzéki győzelem esetén lehetne felállítani, megkerülendő Polt Péter hivatalát.
Ha ez nincs, akkor is csatlakoztatnák Magyarországot az EU-s közös ügyészséghez, de ez csak a jövőbeli bűnök felderítésében adna segítséget. Fel lehetne viszont állítani egy korrupcióellenes hivatalt vagy ügynökséget, amely nyomozóhatósági jogkörök nélkül is sok jogosítvánnyal bírhatna, és hatékonyan segíthetné és felügyelné a bűnüldöző szerveket. „Feles törvényekkel is el lehet érni, hogy legyen felelősségre vonás, de részleteket nem mondanék az utolsó parlamenti ülésszak lezárulta előtt, nehogy bezárják ezeket a kiskapukat.”
Ennek kapcsán Hadházy Ákos azt is kijelentette:
„Elvállalom a tárca nélküli miniszteri posztot, mert ott tudom megvalósítani az elképzeléseimet, kormányzati szerepben. Sok új törvényt is kell hozni, a meglevő törvények betartását pedig ellenőrizni kellene.”
Vannak célpontok
Arról, hogy elsőként kiket és milyen ügyeket igyekezne felgöngyölíteni, Hadházy elmondta, hogy naponta jönnek ki olyan ügyek, amelyekbe normális esetben bele kéne buknia a kormánynak, legutóbbi példának az Antenna Hungária és a 4iG ügyét említette. (Korábban a 4iG több sajtóorgánumnak is cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz - a szerk.).
Nehézséget fog okozni, hogy az ügyészség mellett már a bíróságok is valamennyire a NER befolyása alá kerültek. „Patyi András egy sokmilliárdos lopássorozat főszereplője, és nem a vádlottak padján ül, hanem a Kúria elnöke. De legalább a bíróságig el fogjuk vinni ezeket az ügyeket” – ígérte, majd hozzátette, reméli, hogy személye elég garanciát jelent arra, hogy egy esetleges Márki-Zay kormány nem fogja elkenni a felelősségre vonást. – Én csak addig csinálom, amíg van esély eredményre.”
Arra a felvetésre, hogy az ügyészség felállítása után lesz-e jelenlegi kormánytagoknak, minisztereknek félnivalója, úgy felelt: legalább a bíróságokig el fognak vinni politikusokat és kormánytagoknak is kell ezzel számolniuk. Hozzátette: nem sok olyan minisztert tudna felsorolni, akinél - ha jól végezik a munkájukat -, ne juthatnának el hozzájuk, és akinek ne kellene számolnia azzal, hogy akár börtönbüntetést fog rájuk kérni az ügyészség.
Felmerült még Kisvárda környéke is, ami Hadházy szerint
Seszták Miklós körzeteként korrupcióval „nagyon fertőzött környék”, tele olyan projektekkel, amikről „azt is nehéz eldönteni, mi a jobb: ha megvalósulnak, vagy az, ha nem”.
A korábbi fejlesztési miniszter Sesztákkal kapcsolatban Hadházy fontosnak tartotta felidézni, hogy személyéhez kötődik a felszámolók a bírósági végrehajtókhoz hasonlatos gyanús kinevezési gyakorlata is, erről Hadházy több posztban is megemlékezett az elmúlt hetekben.
Arra a kérdésre, hogy szabad-e az ellenzék saját korrupciós ügyeivel is foglalkozni, Hadházy elmondta, nem érzi úgy, hogy ezzel csökkentené az ellenzék esélyeit. „Ezen múlik a választás, hogy elhiszik-e rólunk: nem engedjük a lopást, fellépünk-e a saját ’éhes embereink’ ellen. A Fidesz már nem is tagadja saját lopásait, csak elbagatellizálja, és azt mondja, hogy de a másik oldal is lopna. Hazugság lenne, ha azt mondanánk, hogy nálunk aztán senkinek nincsenek botrányos ügyei.”
Zárásképp a politikus egy friss, eddig még a nagyközönséggel meg nem osztott korrupciós ügyet is bemutatott, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportegyesületének, az EMMI SE-nek viselt dolgait. Mint mondta, az egyesület egyenként 500 millió forint értékű kistérségi „humán szolgáltatások fejlesztése” elnevezésű programokban vesz részt, ennek keretében „egy rugós erőmérővel” végez állapotfelméréseket, személyes edzésterveket állít össze, természetesen nem túl sok kézzelfogható eredménnyel.
A teljes beszélgetés itt nézheti vissza:
Egy szektornak igazán nem ment jól. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
