Amerika nyugtalan
Kurdisztán már korábban kiírta szeptember 25-ére a népszavazást, de most az egyik párt küldöttséget indított Bagdadba, hogy javaslatokat tegyen Iraknak, pontosabban pénzt és területet kérjen tőle, cserébe azért, hogy meggyőzze a területet ténylegesen vezető kurd elnököt a népszavazás elhalasztásáról. Minderre azután kerül sor, hogy többen megpróbálták kieszközölni a halasztást, köztük Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, aki a Reuters szerint 10 napja kérte ezt a kurd elnöktől, Barzanitól.
Amerikát az aggasztja, hogy a formálisan is független iraki Kurdisztán létrejötte egyrészt felbőszíti a törököket, másrészt minden népcsoport követelni kezdi a függetlenséget a környéken és esetleg máshol is. Erre persze érdemes lett volna Koszovó esetében is gondolni, ott a nyugat támogatta a Szerbiától való elszakadást, így azóta minden függetlenségre (vagy anyaországához csatlakozni) vágyó nép Koszovót emlegeti, mint példát.
Magas árat szabnának
A kurd delegáció nem kis árat szabna a halasztásnak: a kurd adósságok kifizetését kérnék Bagdadtól, ami igen tekintélyes összeg, 10-12 milliárd dollár. A terület pénzügyi helyzete nem éppen rózsás: nem tudnak teljes mértékben fizetni az állami megrendelések kivitelezőinek, az állami alkalmazottaknak, és a katonai erőnek, a Pesmegának. A pénz mellett területei követelések is vannak: a kurdok szeretnék megtartani a korábban nem hozzájuk tartozó, de az Iszlám Állam elleni harcban általuk megszerzett vegyes lakosságú területeket, mindenekelőtt az olajban gazdag Kirkuk városát és környékét.
Az Iszlám Állam bezavart
A korábbi megegyezés szerint Irakot illette a kurdisztáni olaj, viszont az ennek eladásából származó jövedelem komoly hányadát fizette az iraki költségvetés a kurdisztáni területnek. 2014-ben Irak felfüggesztette a fizetést, miután Kurdisztán elkezdte függetlenül értékesíteni az olajat, Törökországon keresztül. Kétség kívül Irak 2014-ben összeomlott az Iszlám Állam szárba szökkenésekor, területeinek nagy részét elvesztette az északi részeken, hadserege menekült.
A túlsó oldalon a kurdok viszont nem rettentek meg a dzsihádistáktól, hanem gyorsan megszervezték fegyelmezett, női hadosztályokat is tartalmazó hatékony haderejüket, a Pesmergát, és kiverték az Iszlám Államot nem csak a kurd területekről, hanem a most igényelt arab-türkmén vegyes lakosságú területről is, mindemellett részt vettek Moszul környékének és magának a városnak a felszabadításában is, így úgy gondoljak, Irak bizonyos mértékig lekötelezett nekik.
Trianon a köbön
A mostani pénzügyi követeléseknél hivatkoznak a háború költségeire és a nagyszámú menekült ellátásának anyagi terheire is. Kérdés persze, hogy Iraknak mi jó származna abból, ha a követeléseket teljesítené, miközben cserébe csak halasztást kapna, arra ne lenne garancia, hogy Kurdisztán legalább névleg Irak része marad hosszabb távon.
A kurdok az első világháborút követő rendezés talán legnagyobb vesztesei, hisz az ottomán török birodalom feloszlatásakor nem kapták meg a nekik jogosan járó hazát, hanem szétosztották őket Törökország, az újonnan létrehozott Irak és Szíria között, egy részük pedig Irán fennhatósága alatt maradt máig is. Az adott országok most persze rettegnek a kurdok függetlenedésétől, ezért Törökország, Szíria és Irán egyaránt szeretné megakadályozni az iraki Kurdisztán de jure függetlenségét.
Megvan már a haza csak nincs a térképen
Kétségkívül már egy most is gyakorlatilag önálló országról van szó, Bagdadnak semmibe nincs beleszólása. Az ország maga dönti el, mely országok polgárai milyen feltételekkel utazhatnak be (magyar állampolgárok 30 napra vízum nélkül utazhatnak, míg Irak többi részébe bonyolult feltételekkel igényelhető vízum szükséges). Barzani elnök viszont névlegesen is függetlenséget akar, elismert államot, és felteszi a kérdést azoknak, akik azt mondják, nem jó a kurdoknak a függetlenség: akkor bárki másnak miért jó?
Igaz, volt honnét erősödni. 
