Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, és benyújtják a jövő évi költségvetés tervezetét is a parlamentnek. A statisztikai adatok közül a legnagyobb figyelmet a májusi inflációs adat kaphatja. Közzéteszik a külkereskedelem áprilisi árumérlegét, valamint az államháztartás május végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatót is. De nézzük, mire is érdemes figyelni napról napra:
Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ipari termelői árak áprilisi alakulását. Márciusban az előző havival megegyező 2,7 százalékkal nőttek az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítési árak a februári 5,2 százalékosnál jobban, átlagosan 5,5 százalékkal nőttek.
Szintén hétfőn teszi közzé a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság a májusi beszerzésimenedzser-index (BMI) adatát. A BMI szezonálisan kiigazított áprilisi értéke 54,9 pont volt, magasabb a márciusi 52,5 pontnál, ami azt jelzi, hogy a válaszadók az előző havinál kedvezőbb folyamatokról számoltak be. Az idei érték összességében némileg átlag feletti áprilisi értéknek tekinthető 1995 óta, amikor az áprilisi átlag 52,2 pont volt.
Várhatóan kedden kerül az Országgyűlés elé a 2020-as büdzsé tervezete, amelyről Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta, azt a családok költségvetésének lehet nevezni, hiszen sok olyan pontja lesz, amelyik a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt majd segítséget.
Szerdán a kiskereskedelem áprilisi statisztikáját teszik közzé. Márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve, a naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 5,9 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét.
Csütörtökön az ipari termelés áprilisi teljesítményét közli első becslése alapján a KSH. Az ipari termelés márciusban 8,0 százalékkal, az első negyedévben 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Pénteken a májusi inflációs adat mellett az áprilisi külkereskedelmi forgalom első becslése, és az államháztartás május végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató jelenik meg.
Merre tovább, drágulás?
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek az árak. Az elemzők 4,0 százalékos éves inflációt prognosztizáltak áprilisra, a márciusi 3,7 százalék után. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,8 százalék volt az előző év azonos időszakához, és 0,3 százalék az előző hónaphoz képest. Az éves maginfláció márciusban emelkedett 3,8 százalékosra a januári 3,2 és a februári 3,5 százalékról.
Márciusban az export euróban számolt értéke 4,9 százalékkal, az import 5,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, az exporttöbblet 54 millió euróval csökkent és 644 millió euró volt.
Márciusban a kivitel értéke 9,7 milliárd euró, a behozatalé 9,0 milliárd euró volt. Az idén január-márciusban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 1,853 milliárd eurót tett ki, 294 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A Pénzügyminisztérium (PM) első négyhavi részletes adatai szerint a központi alrendszer április végi, 6760,9 milliárd forintos bevételei 13,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a 6799,9 milliárd forintot elérő kiadásai 3,7 százalékkal elmaradtak a tavaly azonos időszakitól. A minisztérium egyben megerősítette az előzetesen közölt főbb számokat: áprilisban az államháztartás központi alrendszere 102,9 milliárdos többlettel zárt, ezzel a négyhavi hiány 39,0 milliárd forint volt.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
