8p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Gázárcsökkentés, adókedvezmények vannak a pakkban, de mi lesz a forinttal? És arról hallott, hogy az itteni nagykövetségeken sem értik, mi van a magyar árakkal?

Ha egy kutatóintézet áll elő ezekkel a javaslatokkal, akkor azt mondom, rendben van, de ha a Magyar Nemzeti Bank, akkor felmerül a kérdés, hogy valójában ez lenne-e a dolga a monetáris politika irányítóinak - adott lapunknak gyorsértékelést a jegybank kedden megjelent 50 pontos válságkezelő javaslatcsomagjáról Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök. Aki szerint a javasolt intézkedések lehetnek vita tárgyai, mindegyik mellett lehet érvelni, nem ezzel van baja, hanem azzal, ami hiányzik a listáról.

Mint mondta, hiányolja az 51. pontot: Mi lesz a forinttal?

Merthogy szerinte ma ez a legégetőbb kérdés. Most, amikor egyre kevesebb ország marad kívül az euróövezeten - már a horvátok és a bolgárok is jelezték csatlakozási szándékukat - akkor egyre kevesebb valuta marad a piacon, ami ellen spekulálni lehet. Ezért nem érti, a jegybank miért nem folytat vitát az euróról - ami monetáris intézményként egyébként alapvető feladata lenne.

Ez a vita tényleg sehogy sem akar elindulni. A kormány mereven elzárkózik az euró bevezetésétől, hangoztatva, hogy az euróövezet mai állapotában nem működik kielégítően. Ezt az álláspontot osztja a jegybank is. Ha szóba is kerül a bevezetés lehetséges időpontja, azt évtizedes távlatba szokta helyezni Matolcsy György jegybankelnök.

Mi van akkor az MNB 50 pontjában?

Az MNB a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő programját kívánja támogatni az 50 pontos csomaggal - ezzel indít a dokumentum (amit ezen a linken tud elérni). A szerzők abból indulnak ki, hogy a vakcina bevezetéséig marad a bizonytalanság a piacokon, amelyet csak direkt beavatkozásokkal lehet ellensúlyozni, hogy 2022-re már egyenesbe kerüljünk.

Legfontosabb feladatnak az "akut időszakban" a családok védelmét, a munkahelyek megőrzését, a célzott adócsökkentéseket, valamint a beruházási programok gyorsítását tartják. Ennek megfelelően a családok jövedelmi helyzetét célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal erősítenék. A jegybanki megfogalmazás szerint "az óvatosság miatt átmenetileg kieső" (vagyis az apadó jövedelmek miatt szűkülő) magánkeresletet pedig a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel váltanák ki.

Azaz ha a cégek és a lakosság visszavesz a költéseiből, az államnak kell a piac segítségére sietni.

Fontos eleme a csomagnak, hogy visszahozná a tavaszi kormányzati akcióterv elemeit, mint a bértámogatás és az adócsökkentések meghatározott ágazatokban. Amikor a nyár folyamán ez ügyben a kormány képviselőjét kérdeztük, rendre az derült ki, hogy a kormány aktuálisan nem mérlegeli ezeknek az intézkedéseknek az újbóli bevezetését. A bértámogatás első üteme augusztusban futott ki, addig lehetett jelentkezni, az adókedvezményeket pedig júniusig vehették igénybe a rendeletben megjelölt vállalkozások. A jegybank tehát most azokat a lépéseket sürgeti, amelyeket a kormány nem látott szükségszerűnek újra bevezetni az elmúlt hetekben.

Ez üti a legnagyobbat!

De nem csak itt érhető tetten a jegybank elégedetlensége. Különösen érdekes eleme a csomagnak a gázárak több lépcsőben történő csökkentése. Ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban a gáz importára érdemben csökkent, ami teret enged a lakossági gázárak csökkentésének. Mint írják: a hatósági ár csökkentésének 2021-ben kezdődő, több lépcsős megvalósítása hatékony eszköz lenne a rendelkezésre álló jövedelmek reálértékének fokozatos emelésére.

Ennél nyíltabb kritika nem érhette volna a kormányt, amelyik a 2010-es évek első felében a rezsi befagyasztásával, majd csökkentésével növelte szimpatizánsai számát, azóta viszont nem emeli napirendre az árak felülvizsgálatát. Holott a világpiaci árak alapján ez már régen indokolt lenne. Azonban ahelyett, hogy a különbözetet átengedné a lakosságnak - azaz tovább csökkentené a rezsidíjat - inkább hagyja az energiakereskedelmi rendszerben felgyűlni a hasznot. Ebből néha azért visszacsurgat valamit, mint tette 2018-ban, az egyszeri gázártámogatással, de a java még a rendszerben vár a felhasználásra.

A politika természetesen igyekszik kihasználni ezt a helyzetet, az ellenzéki pártok rendre a rezsi csökkentését sürgetik az előbb ismertetett folyamatokra hivatkozva. Most viszont tulajdonképpen házon belülről jött a gáncsoskodás, amikor a Magyar Nemzeti Bank tette szóvá, hogy ideje lenne csökkenteni a rezsit.

A jegybank programjába úgy illeszkedik be ez a pont, hogy így többletjövedelem marad az embereknél, amit másra tudnának fordítani, lökést adva a keresletnek (bár a várakozások szerint a világpiaci árak korrigálni fognak a téli fűtési szezon előtt, még így is maradna tartalék a magyar árképzési gyakorlat mellett a tarifa csökkentésére). A cikkünk elején már megszólaltatott Bod Péter Ákos szerint ezt a célt egy áfa-csökkentéssel hatékonyabban el tudná érni a kormány, így ha már az árak faragásáról van szó, inkább ezt ajánlaná a kormány figyelmébe.

Már a nagykövetek sem értik

Összességében azonban az MNB helyében több figyelmet szentelne az árfolyam-, valamint az inflációs politikának mint amit ezek a javaslatok lekötnek. A polgári Magyarországot célul tűző V21 csoport társelnöke szerint ma az a helyzet, hogy nincsenek lehorgonyzott inflációs várakozások, ami nem jó jel. Sőt, még az is kérdéses szerinte, hogy a statisztika a valós árfolyamatokat mutatja-e be, vagy a módszertan korrekcióra szorul. Például azért, mert a fogyasztási szokások sokkal gyorsabban változnak, mint amit a statisztikai hivatal modellje le tud követni.

Bod Péter Ákos azt mondta lapunknak, hogy nagykövetségekkel folytatott konzultációi során több helyütt is előkerült, hogy mennyire pontosan mutatják a valóságot a magyar inflációs adatok? A nagykövetségen dolgozók ugyanis más tapasztalatokat szereztek a mindennapok során.

A jegybanki prognózisokkal kapcsolatban pedig az volt az észrevétele, hogy a szeptemberi inflációs jelentésben foglaltak már a reálisnak tekinthető makropályát mutatják be, szemben a korábbiakkal, amikor az MNB legoptimistább előrejelzése nagyon elszakadt a piac, valamint a kormányzati várakozásoktól. Ma viszont már ott tartunk, hogy a jegybank pesszimistább lett a kormánynál, legyen szó inflációról vagy GDP-ről. A kormányzat hivatalosan 3 százalékos recesszióval számol ugyan az idei évre, de a Pénzügyminisztériumban már mindenki 5 százalékról beszél. A jegybank eddig akár a pozitív GDP-t sem tartotta elérhetetlennek, a friss jelentésében azonban ezt már 5,1-6,8 százalékos visszaesésre módosította.

Ami újra felszínre hozta a magyar gazdaságpolitika két vezetőjének, Varga Mihály pénzügyminiszternek és Matolcsy György jegybankelnöknek a régre visszanyúló vitáját (más olvasatban szakmai ellenszenvét). A legutóbbi Közgazdász vándorgyűlésen nem is maradt el a marás, ezúttal a pénzügyminiszter üzent elóadásában áttételesen a jegybank elnökének, utalva arra, hogy a legutolsók közt igazították számaikat a valós folyamatokhoz.

Kettejük pengeváltásairól, szakmai vitájuk alapjáról az alábbi videóban beszélt kollégánk:

A jövő azonban még érdekesebb. A következő évre ugyanis azt várja az MNB, hogy a GDP 4,4-6,8 százalékra pattan vissza. Ezen viszont meglepődött Bod Péter Ákos, szerinte ez megint egy merész prognózis az MNB-től.

A Corvinuson még áprilisban vizsgálták meg a gazdasági kilátásokat, és az jött ki nekik, hogy idén közel 5 százalékos lehet a visszaesés, ahonnan jövőre 3,5 százalékra tud visszapattanni a GDP. Az ő modelljükből tehát sehogy nem jön ki akkora mértékű növekedés 2021-re, mint amivel az MNB számol - ráadásul az áprilisi számításaikban még nem is tudták figyelembe venni a második negyedéves tényadatokat, köztük a leglényegesebbet, a közel 14 százalékos gazdasági visszaesést.

Visszatérve a jegybanki csomagra, annyi megjegyzése volt még Bod Péter Ákosnak, hogy a beruházások ösztönzése érzékelhetően az egyik leghangsúlyosabb része, amivel nem először áll elő az MNB. Ám a jelenlegi pénzügyi helyzetben, amikor a vállalkozások a túlélésért küzdenek, nem a hitelkínálat vonzóbbá tétele, az alacsony kamatok fogják beindítani a gazdaságot a szakértő szerint.

Fontos kérdés még, hogy a jegybanki csomag mennyire terheli az idei és a jövő évi költségvetést. A tavaszi intézkedések közül a munkahelyvédelmi bértámogatással (ideértve a k+f szektort is) augusztus közepéig 50 milliárd forintig éltek a vállalkozások. A katás vállalkozások négyhavi adómentessége 26 milliárd forintot jelentett a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárának akkori nyilatkozata alapján. Továbbá a járvánnyal leginkább sújtott szakmáknak - turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság - biztosított időszakos adómentesség 66 milliárdot jelentett. Ezek megismétlése, pláne kiterjesztése, ahogy a jegybank javasolja - tehát számilliárdos nagyságrendben növelné a büdzsé kiadásait, amelyeket már így is rendesen megtépázott a válság, emiatt pedig idén 7-9 százalékos lehet a GDP-arányos hiány. Érdemes emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány eddig kínosan ügyelt arra, hogy a deficit ne lépje túl az unióban kritikusnak tekintett 3 százalékot.

Arról, hogy végső soron mennyibe kerül az 50 pontos csomag, megkérdeztük a jegybankot, amint válaszolnak, visszatérünk a témára. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin magatartása megváltozhat, fenyegetőbbé válhat az orosz elnök
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:49
A nyugati országoknak arra kellene használniuk az oroszországi elnökválasztás kínálta alkalmat, hogy illegitimmé nyilvánítják Vlagyimir Putyin hatalmon maradását – javasolja egy brit szakértő.
Makro / Külgazdaság A sor végére zavarták a forintot
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 06:40
A zloty és a cseh korona is jobban teljesít az idén, mint a forint. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG