Ha egy kutatóintézet áll elő ezekkel a javaslatokkal, akkor azt mondom, rendben van, de ha a Magyar Nemzeti Bank, akkor felmerül a kérdés, hogy valójában ez lenne-e a dolga a monetáris politika irányítóinak - adott lapunknak gyorsértékelést a jegybank kedden megjelent 50 pontos válságkezelő javaslatcsomagjáról Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök. Aki szerint a javasolt intézkedések lehetnek vita tárgyai, mindegyik mellett lehet érvelni, nem ezzel van baja, hanem azzal, ami hiányzik a listáról.
Mint mondta, hiányolja az 51. pontot: Mi lesz a forinttal?
Merthogy szerinte ma ez a legégetőbb kérdés. Most, amikor egyre kevesebb ország marad kívül az euróövezeten - már a horvátok és a bolgárok is jelezték csatlakozási szándékukat - akkor egyre kevesebb valuta marad a piacon, ami ellen spekulálni lehet. Ezért nem érti, a jegybank miért nem folytat vitát az euróról - ami monetáris intézményként egyébként alapvető feladata lenne.
Ez a vita tényleg sehogy sem akar elindulni. A kormány mereven elzárkózik az euró bevezetésétől, hangoztatva, hogy az euróövezet mai állapotában nem működik kielégítően. Ezt az álláspontot osztja a jegybank is. Ha szóba is kerül a bevezetés lehetséges időpontja, azt évtizedes távlatba szokta helyezni Matolcsy György jegybankelnök.
Mi van akkor az MNB 50 pontjában?
Az MNB a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő programját kívánja támogatni az 50 pontos csomaggal - ezzel indít a dokumentum (amit ezen a linken tud elérni). A szerzők abból indulnak ki, hogy a vakcina bevezetéséig marad a bizonytalanság a piacokon, amelyet csak direkt beavatkozásokkal lehet ellensúlyozni, hogy 2022-re már egyenesbe kerüljünk.
Legfontosabb feladatnak az "akut időszakban" a családok védelmét, a munkahelyek megőrzését, a célzott adócsökkentéseket, valamint a beruházási programok gyorsítását tartják. Ennek megfelelően a családok jövedelmi helyzetét célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal erősítenék. A jegybanki megfogalmazás szerint "az óvatosság miatt átmenetileg kieső" (vagyis az apadó jövedelmek miatt szűkülő) magánkeresletet pedig a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel váltanák ki.
Azaz ha a cégek és a lakosság visszavesz a költéseiből, az államnak kell a piac segítségére sietni.
Fontos eleme a csomagnak, hogy visszahozná a tavaszi kormányzati akcióterv elemeit, mint a bértámogatás és az adócsökkentések meghatározott ágazatokban. Amikor a nyár folyamán ez ügyben a kormány képviselőjét kérdeztük, rendre az derült ki, hogy a kormány aktuálisan nem mérlegeli ezeknek az intézkedéseknek az újbóli bevezetését. A bértámogatás első üteme augusztusban futott ki, addig lehetett jelentkezni, az adókedvezményeket pedig júniusig vehették igénybe a rendeletben megjelölt vállalkozások. A jegybank tehát most azokat a lépéseket sürgeti, amelyeket a kormány nem látott szükségszerűnek újra bevezetni az elmúlt hetekben.
Ez üti a legnagyobbat!
De nem csak itt érhető tetten a jegybank elégedetlensége. Különösen érdekes eleme a csomagnak a gázárak több lépcsőben történő csökkentése. Ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban a gáz importára érdemben csökkent, ami teret enged a lakossági gázárak csökkentésének. Mint írják: a hatósági ár csökkentésének 2021-ben kezdődő, több lépcsős megvalósítása hatékony eszköz lenne a rendelkezésre álló jövedelmek reálértékének fokozatos emelésére.
Ennél nyíltabb kritika nem érhette volna a kormányt, amelyik a 2010-es évek első felében a rezsi befagyasztásával, majd csökkentésével növelte szimpatizánsai számát, azóta viszont nem emeli napirendre az árak felülvizsgálatát. Holott a világpiaci árak alapján ez már régen indokolt lenne. Azonban ahelyett, hogy a különbözetet átengedné a lakosságnak - azaz tovább csökkentené a rezsidíjat - inkább hagyja az energiakereskedelmi rendszerben felgyűlni a hasznot. Ebből néha azért visszacsurgat valamit, mint tette 2018-ban, az egyszeri gázártámogatással, de a java még a rendszerben vár a felhasználásra.
A politika természetesen igyekszik kihasználni ezt a helyzetet, az ellenzéki pártok rendre a rezsi csökkentését sürgetik az előbb ismertetett folyamatokra hivatkozva. Most viszont tulajdonképpen házon belülről jött a gáncsoskodás, amikor a Magyar Nemzeti Bank tette szóvá, hogy ideje lenne csökkenteni a rezsit.
A jegybank programjába úgy illeszkedik be ez a pont, hogy így többletjövedelem marad az embereknél, amit másra tudnának fordítani, lökést adva a keresletnek (bár a várakozások szerint a világpiaci árak korrigálni fognak a téli fűtési szezon előtt, még így is maradna tartalék a magyar árképzési gyakorlat mellett a tarifa csökkentésére). A cikkünk elején már megszólaltatott Bod Péter Ákos szerint ezt a célt egy áfa-csökkentéssel hatékonyabban el tudná érni a kormány, így ha már az árak faragásáról van szó, inkább ezt ajánlaná a kormány figyelmébe.
Már a nagykövetek sem értik
Összességében azonban az MNB helyében több figyelmet szentelne az árfolyam-, valamint az inflációs politikának mint amit ezek a javaslatok lekötnek. A polgári Magyarországot célul tűző V21 csoport társelnöke szerint ma az a helyzet, hogy nincsenek lehorgonyzott inflációs várakozások, ami nem jó jel. Sőt, még az is kérdéses szerinte, hogy a statisztika a valós árfolyamatokat mutatja-e be, vagy a módszertan korrekcióra szorul. Például azért, mert a fogyasztási szokások sokkal gyorsabban változnak, mint amit a statisztikai hivatal modellje le tud követni.
Bod Péter Ákos azt mondta lapunknak, hogy nagykövetségekkel folytatott konzultációi során több helyütt is előkerült, hogy mennyire pontosan mutatják a valóságot a magyar inflációs adatok? A nagykövetségen dolgozók ugyanis más tapasztalatokat szereztek a mindennapok során.
A jegybanki prognózisokkal kapcsolatban pedig az volt az észrevétele, hogy a szeptemberi inflációs jelentésben foglaltak már a reálisnak tekinthető makropályát mutatják be, szemben a korábbiakkal, amikor az MNB legoptimistább előrejelzése nagyon elszakadt a piac, valamint a kormányzati várakozásoktól. Ma viszont már ott tartunk, hogy a jegybank pesszimistább lett a kormánynál, legyen szó inflációról vagy GDP-ről. A kormányzat hivatalosan 3 százalékos recesszióval számol ugyan az idei évre, de a Pénzügyminisztériumban már mindenki 5 százalékról beszél. A jegybank eddig akár a pozitív GDP-t sem tartotta elérhetetlennek, a friss jelentésében azonban ezt már 5,1-6,8 százalékos visszaesésre módosította.
Ami újra felszínre hozta a magyar gazdaságpolitika két vezetőjének, Varga Mihály pénzügyminiszternek és Matolcsy György jegybankelnöknek a régre visszanyúló vitáját (más olvasatban szakmai ellenszenvét). A legutóbbi Közgazdász vándorgyűlésen nem is maradt el a marás, ezúttal a pénzügyminiszter üzent elóadásában áttételesen a jegybank elnökének, utalva arra, hogy a legutolsók közt igazították számaikat a valós folyamatokhoz.
Kettejük pengeváltásairól, szakmai vitájuk alapjáról az alábbi videóban beszélt kollégánk:
A jövő azonban még érdekesebb. A következő évre ugyanis azt várja az MNB, hogy a GDP 4,4-6,8 százalékra pattan vissza. Ezen viszont meglepődött Bod Péter Ákos, szerinte ez megint egy merész prognózis az MNB-től.
A Corvinuson még áprilisban vizsgálták meg a gazdasági kilátásokat, és az jött ki nekik, hogy idén közel 5 százalékos lehet a visszaesés, ahonnan jövőre 3,5 százalékra tud visszapattanni a GDP. Az ő modelljükből tehát sehogy nem jön ki akkora mértékű növekedés 2021-re, mint amivel az MNB számol - ráadásul az áprilisi számításaikban még nem is tudták figyelembe venni a második negyedéves tényadatokat, köztük a leglényegesebbet, a közel 14 százalékos gazdasági visszaesést.
Visszatérve a jegybanki csomagra, annyi megjegyzése volt még Bod Péter Ákosnak, hogy a beruházások ösztönzése érzékelhetően az egyik leghangsúlyosabb része, amivel nem először áll elő az MNB. Ám a jelenlegi pénzügyi helyzetben, amikor a vállalkozások a túlélésért küzdenek, nem a hitelkínálat vonzóbbá tétele, az alacsony kamatok fogják beindítani a gazdaságot a szakértő szerint.
Fontos kérdés még, hogy a jegybanki csomag mennyire terheli az idei és a jövő évi költségvetést. A tavaszi intézkedések közül a munkahelyvédelmi bértámogatással (ideértve a k+f szektort is) augusztus közepéig 50 milliárd forintig éltek a vállalkozások. A katás vállalkozások négyhavi adómentessége 26 milliárd forintot jelentett a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárának akkori nyilatkozata alapján. Továbbá a járvánnyal leginkább sújtott szakmáknak - turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság - biztosított időszakos adómentesség 66 milliárdot jelentett. Ezek megismétlése, pláne kiterjesztése, ahogy a jegybank javasolja - tehát számilliárdos nagyságrendben növelné a büdzsé kiadásait, amelyeket már így is rendesen megtépázott a válság, emiatt pedig idén 7-9 százalékos lehet a GDP-arányos hiány. Érdemes emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány eddig kínosan ügyelt arra, hogy a deficit ne lépje túl az unióban kritikusnak tekintett 3 százalékot.
Arról, hogy végső soron mennyibe kerül az 50 pontos csomag, megkérdeztük a jegybankot, amint válaszolnak, visszatérünk a témára.
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
